Januártól Szegeden is „fizethetünk” suskával

Egyre több kezdeményezés indul a helyi pénzek létrehozására szerte az országban: a kékfrankot, a balatoni koronát, a bocskai koronát már használják, most itt van a suska is, mint közösségi pénz, amely részben hasonlít, sok mindenben azonban mégis különbözik a másik háromtól. Januártól Szegeden is megalakult a Suska Kör, ahol egyre több magáért felelősséget vállaló ember számára vált elfogadhatóvá ez a pénzhelyettesítő alternatíva.

A Suska Kör honlapján (www.suska.hu) megtudjuk, pontosan miről is van szó: egy olyan közösségről, ahol termékeket és szolgáltatásokat tudnak elcserélni egymással az emberek. A csere alapja a bizalom: bíznak magukban és bíznak egymásban. A kör célja egy olyan fizetőeszköz alkalmazása, amely forog a használók között, s ezzel serkenti a kreativitást és bátorítja új képességek kifejlesztését, közben elismeri az egyén és a közösség értékteremtő képességét. Olyan tevékenységek végzésére sarkall, amely örömet nyújt a végzőjének és általa a felhasználójának is. Bőséget teremt a helyi közösségen belül, de lehetőséget ad más közösség tagjaival való cserére is. Támogatja a helyi termelés fellendülését, és ösztönzi a személyes kapcsolatok kialakulását.

Mi a suska?

„Csereeszköz, infláció- és kamatmentes csereeszközünk mértékegysége a suska. Egy olyan csereeszköz, ahol 1 óra átlagos munkavégzés 60 suskát ér. Ettől a cserében résztvevők eltérhetnek. A csere létrejötte mindig a két fél szabad megegyezésén alapszik. A suska használata egy kiváló eszköz, a tudatosság fejlesztésére, az egyéni felelősség felvállalására, valamint korlátlan teremtői képességünk kibontakoztatására. Én vagyok a suska forrása. Ha szükségem van rá, megteremtem. Fedezete pedig a saját munkám. Nincsen központi könyvelés, nincs központi elszámolás” – olvasható a honlapon található ismertetőben.

Bánvölgyi Helgától

, a Suska Kör egyik szegedi szervezőjétől megtudtuk, mivel „pénzüknek” nincs kinyomtatott formája, mindenki egy-egy füzetben vezeti a kiadásokat és a bevételeket. Az egész egy lentről induló kezdeményezés, ahol az egyének felvállalják saját felelősségüket azért, hogy változtassanak sorsukon. A suska mögött a mi munkánk áll, fogalmaz a fiatal hölgy. Elmondja, önkéntes lelkesedésből működtetik a kört, Budapesten például már több mint 4 éve. „Ott láttam a mintát, hogy ez jó, segíti a helyi kereskedelmet” – mondja Helga.

A lényeg, hogy mindenki elégedett legyen

A helyi kereskedelem pedig akkor tud eredményesen működni, ha megegyeznek az érdekek, ha a vevők és az eladók kölcsönösen egymásra találnak. Jelenleg forint a fizetőeszköz, mert ezt fogadjuk el, de kitalálhatunk helyette mást is, amit kölcsönösen elfogadunk, amit beválthatunk arra, ami nekünk fontos, amivel megvásárolhatjuk a számunkra szükséges termékeket, szolgáltatásokat. „ Ha a munkámét suskát kapok, amit el tudok cserélni kenyérre, könyvre, ruhára, lekvárra, akkor az nekem érték lesz, megéri suskáért dolgoznom, és motivál arra is, hogy újat alkossak” – magyarázza a cserekereskedelem lényegét a lány. Ebbe a körbe termékek és szolgáltatások is beleférnek. A lényeg, hogy az üzlet végén mindenki elégedett legyen. Nincsen infláció, nincs kamat, THM, számlavezetési díj, és tranzakciós díjat sem számolnak fel. Csak az egyéni munka áll fedezetként a suska mögött. Az alternatív fizetőeszközt használók szerint a suska kiválóan erősíti a közösséget, az összetartást, a közösségi szellem kialakulását. Bőséget teremt a helyi közösségen belül, de lehetőséget ad más közösség tagjaival való cserére is. Támogatja a helyi termelés fellendülését, és ösztönzi a személyes kapcsolatok kialakulását. Ahhoz, hogy a mostani pénz- és kereskedelmi rendszer tipikus hibái ne ismétlődjenek meg, érdemes és szükséges lehet új szabályozókat bevezetni. A legfontosabb, hogy mindenki maga szabhatja meg az árat. A másik pedig eldönti, hogy ér-e neki annyit a szolgáltatás vagy termék, amennyit kérek érte. Alku, az persze van. Kettőn áll a vásár!

Kulcsszó a bizalom

A suskával behatóbban foglalkozó egyik blog tanulsága szerint azzal, hogy a pénzkibocsátás jogát visszavesszük, automatikusan megszűnnek az általános csereeszközre, a pénzre rakódott, életünket megkeserítő tulajdonságai. (Például kincsképzés, felhalmozás, a pénz, mint áru, amely a hatalom eszközévé vált.) A suskások által működtetett rendszer alapja a már többször emlegetett bizalom és a közösségi felelősség. Mindenki kontrollálja azt, akivel kapcsolatba kerül, de kontrollálja saját magát is. Bár mindig két ember között történik meg az üzlet, amint valaki suskás lesz, egyúttal egy közösség tagjává is válik. Ha tartozom valakinek, akkor a közösségnek tartozom és nem egy adott embernek. Ha nekem tartoznak, akkor a közösség tartozik nekem és nem egy adott ember. Ezért sem mindegy, hogy egy rossz közösséget hozok létre a magam vacakságaival, vagy egy minőségit az általam befektetett legkitűnőbb munkával. Az utóbbi esetben én is minőségi dolgokra és munkára számíthatok. Ezért hangsúlyozzák, hogy a bizalom mellett a felelősségnek is kiemelt szerep jut. A kereskedés önmagában nem ördögtől való, vélik a suskások, inkább a kereskedés mai gyakorlatával van baj, hiszen a jelenlegi pénzrendszerben nem a kereskedő tényleges munkája jelenik meg többlet árként, hanem a maximális haszon igénye.

Mindennek van ára, de mennyi az értéke?

Szegeden januárban indult útjára az új kezdeményezés, az első találkára mintegy 60 érdeklődő jött el. Februárban is volt egy piacuk, arra már 70-en jelentkeztek, és remélik, hogy hónapról-hónapra nőni fog az érdeklődők száma. Valaki szappanokat készít, szőnyegeket sző, kenyeret süt, bicikliket javít, kinek milyen kincsek rejtőznek odahaza: mindenki hozza a maga értékét, amit szépen elcsereberélnek egymással – ezt segíti, teszi lehetővé a suska, magyarázza a cseretranzakció lényegét Helga. Neki 2150 suskája van jelenleg, amit a közösségben le tud vásárolni. Kenyeret, mézet, lekvárt, savanyúságot, könyveket, pástétomot is vett már suskáért. Megmutatja a füzetét, a pontosan adminisztrált számsorokból kiderül, mit mennyiért vásárolt. Mi a pénz? Miért pont ilyen? című, a Suska Kör honlapján is olvasható szövegben rábukkanok egy találó idézetre:„Manapság az emberek mindennek tudják az árát, de semminek sem az értéket.” Mennyire igaz.