Versenyhivatali eljárás indult dinnyeügyben (FRISSÍTVE)

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított csütörtökön több magyarországi kereskedelmi lánc és két érdekvédelmi szövetség ellen a dinnyeügyben. Az érintettek továbbra is úgy látják, hogy nem sértettek versenyjogot, a vidékfejlesztési miniszter pedig írásos válaszában azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti termelők érdekében való fellépés nem tilos.

A GVH csütörtökön jelentette be, hogy eljárást indított versenykorlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt, mert "vélelmezhetően megegyeztek a Magyarországon termesztett görögdinnye 2012. július közepétől alkalmazandó áraiban és abban, hogy a Magyarországon kívül megtermelt dinnyét nem, vagy csak diszkriminatív árazással forgalmaznak Magyarországon". Az eljárásba a cégek - az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt., az Auchan Magyarország Kft., a CBA Kereskedelmi Kft., a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt., a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. - mellett a hatóság a Magyar Dinnye Szövetség Közhasznú Egyesületet, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot vonta be. A GVH közleménye utalt arra is: a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások és érdekképviseleti szervezetek a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására, és ezen keresztül annak megállapítására irányul, hogy történt-e jogsértés. A dinnyeügyben érintett, és az MTI-nek nyilatkozó szervezetek és cégek továbbra is úgy látják, hogy nem sértettek versenyjogot. A megkérdezettek egy része azonban még nem kívánt reagálni a vizsgálatra. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón jelentette ki: "Magyarország jogállam, és mi tiszteletben tartjuk a Gazdasági Versenyhivatal eljárását".

Fazekas Sándor

vidékfejlesztési miniszter

Mesterházy Attila

(MSZP) országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában azt írta: dinnyeügyben az áruházláncok, a termelők, az érintett szövetségek és a minisztérium részvételével folytatott tárgyalás célja a magyar termelők védelme volt; a nemzeti termelők érdekében való fellépés pedig nem tilos, sőt bevett gyakorlat a világ minden táján. "Arról pedig, hogy a fent említett egyeztetésen kialakított szóbeli egyezség kartellnek minősül-e, kérdezzék meg vidéken azokat a gazdákat, akiknek az érdekében ez a tárgyalás lezajlott". Megjegyezte azt is, hogy ősztől a magyar almatermelők érdekében is promóciós kampányokat folytat majd a tárca. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke csodálkozással és értetlenséggel fogadta, hogy a versenyhivatal a szervezetet is bevonta a vizsgálatba.

Mártonffy Béla

szerint érthetetlen a kartellgyanú, hiszen a magyar dinnye promóciója kapcsán tartott véleménycserén árról szó sem esett, csupán szakmai kérdéseket vitattak meg. Hozzátette: a GVH a vizsgálat megindítása előtt, az adatgyűjtés során csak adatokat kért a FruitVeB-től, arról szó sem volt, hogy vizsgálná a szakmai szervezetet.

Simonka György

(Fidesz) országgyűlési képviselő, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke pedig arról beszélt, hogy a versenyhatóság akkor nem tett semmit, amikor az áruházláncok visszaéltek gazdasági erőfölényükkel. Most viszont vizsgálódik, amikor a magyar gazdák érdekeit kívánják érvényre juttatni.

Fodor Attila

, a CBA üzletlánc kommunikációs igazgatója annyit mondott: álláspontjuk változatlan. Korábban az MTI-nek elmondta: a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a "dinnye kerekasztalon" nem írt elő kötelező árat a gyümölcsre. Hozzátette: a szóban forgó megbeszélésen

Budai Gyula

, a VM parlamenti államtitkára arra hívta fel a kereskedők figyelmét, hogy a magyar dinnyetermelőktől vásárolják meg a dinnyét, ha lehet. Emellett az ár kialakításakor tanúsítsanak önmérsékletet a szezon elején. A GVH a sajtóból értesült arról - saját közlése szerint, hogy a magyar dinnye fogyasztói árával kapcsolatban feltehetően egyeztetésre került sor a termelők egyes érdekképviseleti szervezetei és a dinnyét forgalmazó egyes cégek között. A témában később érkezett piaci jelzés. Budai Gyula július elején, a dinnyeszezon kezdetén jelentette be, hogy a termelők, a kereskedők - a nagy multinacionális áruházláncok - és a szakmaközi szervezet (FruitVeB) képviselői egyeztettek a minden piaci szereplő számára átlátható viszonyok kialakításáról. Augusztus közepén a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pedig azt mondta: nem történt kartellezés a dinnyetermesztők védelmében született megállapodás során, csak arra kérték a nagy üzletláncokat, hogy ebben az évben is a tavalyihoz hasonló árban indítsák és fejezzék be a dinnye értékesítést, és külföldről ne vásároljanak. A kiegyensúlyozott dinnyepiac feltételeinek megteremtéséről a belföldi dinnyetermelők és a multinacionális áruházláncok július elején a dél-békési dinnyetermelők kezdeményezésére egyeztettek a Vidékfejlesztési Minisztériumban. Céljuk az volt, hogy fokozott ellenőrzésekkel kiszorítsák a nem regisztrált kereskedőket a dinnyepiacról, és egyezséget kössenek az áruházláncokkal arról, hogy részesítsék előnyben az itthon termelt görög- és sárgadinnyét. Szerették volna elérni azt is, hogy az akciós árak egy közösen elfogadott limit alá ne menjenek, hasonlóan a 2011. évi szezonhoz.