Konferencia a Kincsem Nemzeti Lovasprogramról

Konferencia keretében egyeztettek a Kincsem Nemzeti Lovasprogramról Fábiánsebestyében, melynek célja a házigazda Farkas Sándor szerint többek között az volt, hogy a versenyszámok alatt a lovaséletről és a nemzeti lovasprogramról is essék szó. A konferencia fontosságát az is bizonyítja, hogy felszólalóként jelen volt Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke.

Lezsák

több területen is érintett, melyek közé sorolható a Hungarikum törvény, a Kincsem Nemzeti Lovasprogram, valamint a népfőiskolai program és törvény. Ezek lehetőséget rejtenek magukban a nemzet megújulására – hangsúlyozta. Lezsák Sándor szerint nem lesz berendezhető az ország kirakata hungarikumokkal, ha nincsen mögötte valós, igazi raktárkészlet. Véleménye szerint a legfontosabb feladatok közé tartozik helyi és megyei ágazati lovasleltárok létrehozása, a lovardaprogram és a lovasoktatás beindítása. Az alelnök külön köszöntötte

Farkas Sándort

, aki nemcsak Fábiánsebestyénben, hanem a Magyar Országgyűlésben is folyamatosan dolgozik a lovassport érdekében.

Lázár Vilmos

a nemzeti lovasprogram és a Magyar Lovas Szövetség kapcsolódási pontjairól beszélt. Kiemelte, hogy azért vállalta a szövetség elnöki tisztét, mert mindannyian, akik a lovasprogramért dolgoznak, és ő maga is rengeteget köszönhetnek a lovassportnak. Team-ben dolgoznak, s együtt, egy irányban gondolkodnak az ágazatról. "Magyarországon helye van a lónak, földrajzilag és a magyarok esetében genetikailag is létjogosultsága van a lovassportnak" – mondta, majd hozzátette, hogy a sportlovak számának növelése egyben munkahelyek teremtését is jelenti a vidék számára. Így gazdasági érdek is a lovakkal való foglalkozás. A többszörös fogathajtó világbajnok szerint mindenképp szükséges az ágazat és a ló presztízsének helyreállítása, valamint a tömegbázis megteremtése. Ehhez kapcsolódva pedig olyan rendezvények szervezésére van szükség, amelyek példaként állnak a gyerekek előtt, s amelyekre az üzletemberek is szívesen ellátogatnak. Fontos, hogy a sportág alakítása olyan szemlélettel történjék meg, hogy az látványosabb, érdekesebb legyen a nézők számára. Mindezek mellett kiemelt feladat a szakemberbázis növelése és a mindennapos testnevelésben a lovasoktatás.

A konferenciát elnökként levezető

Sótonyi Péter

, a Magyar Lovasszövetség alelnöke, a Legyünk ismét lovas nemzet! címet adta előadásának, melyben kitért arra, hogy az iskola tornaterme lehetne a jövőben a lovarda, hiszen a 3-4. osztályosok esetében bevezetett lovasoktatás kulcsfontosságú lehet ebben a kérdésben. Hangsúlyozta; nem biztos, hogy minden esetben csak zöldmezős beruházásra kell komolyabb forrásokat fordítani, hiszen vannak olyan lovardák, amelyekre érdemes lenne költeni, s amelyek nemzeti hagyományainkat őrzik meg. "Lovasprogramunk egyelőre kicsi, de mindannyian bízunk abban, hogy kiterebélyesedik és meggyökeresedik. Olyan méneseink vannak, amelyekre lehet alapozni az oktatást, melyben a gyakorlat és elmélet összhangját meg kell teremteni. Ezen felül szükséges a szakemberek posztgraduális képzése is, valamint kiemelt helyen kell kezelni a lovasturisztika kérdését is" – szögezte le Sótonyi Péter.

Dallos Gyula

, örökös magyar díjlovas bajnok a lovasprogramról elmondta, hogy csak a hit motiválta alkotóerő tud olyan tevékenységet kifejni, amely elengedhetetlen ebben a munkában. Ezért volt fontos a program megalkotásában a nemzeti örökség megtartása, hiszen a lovaglás nemcsak sport, hanem identitástudatunk megőrzésének alapja is.

Zilahy István

, a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesületének ügyvezető elnöke beszámolt arról a fejlődésről, mely egyesületük munkáját jellemezte. Tizenkét év alatt eljutottak odáig, hogy a kézi tag- és adatnyilvántartást felváltotta egy általuk létrehozott ügyviteli- és tenyésztésszervezési szoftver, amely naprakészséget biztosít a feladattervezésben. Ezen felül előkészítették a fajta méneskönyvét és megteremtették adatbázisukat.

A Hódmezővásárhelyi Kéktói Ménes tulajdonosa,

Kucsora István

megosztotta a jelenlévőkkel többek között lovasoktatói tapasztalatait. A városban már 2007-ben elkezdték az iskolai lovasoktatást és tapasztalataik szerint sokszor hasznosabbnak bizonyult, ha nem a gyerekeket vitték ki a lovardába, hanem a lovat vitték az iskolában. Mint mondta, a lótenyésztés kérdéskörében fontos szempont lenne a földbirtok rendezése, hiszen ez segítséget jelentene a lótartók számára, illetve fontos, hogy helyzetbe hozzák a magyar fajtákat is. A lóversenyzés szerepéről beszélt

Pécsi István

, a Nemzeti Lóverseny Kft. marketing igazgatója. Előadásában kiemelten szólt a fogadásszervezés, a fogadási bevételek elosztásának és a közös nyereményalapnak a kérdéséről, a prémium lóversenyzés szerepéről. Véleménye szerint ma már a kor igényeinek megfelelő rendezést kell felvonultatnia minden szervezőnek. Megköszönte azt a messzemenő támogatást, amelyet kormány részéről soha ezelőtt nem kapott a lovassport.