Másképp kellene kivetni a biztosítási adót?

Csak a befolyt díjra lenne érdemes kivetni a Széll Kálmán terv 2.0-ban szereplő új biztosítási adókat a biztosítók szerint, mivel a vagyonbiztosításoknál az ügyfél bármikor elállhat a biztosítási szerződéstől, például a díjfizetés elmaradásával - írja keddi számában a Napi Gazdaság.

A Széll Kálmán-terv 2.0 szerint a biztosítókra ez évtől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) után járó 30 százalékos baleseti adó mellett a casco biztosításokra 15, a vagyon-, utas- és balesetbiztosításokra pedig 10 százalékos adót vetnének ki. A kgfb-hez hozzácsapott 30 százalékos baleseti adót most nem a befolyt, hanem a kiírt díjra fizetik be - lényegében előre -, sok esetben időközben törölt szerződések után is. A biztosítók szerint a kgfb esetében még fenntartható a kiírt díjra történő adófizetés, hiszen a biztosítás kötelező jellege miatt legfeljebb a forgalomból kivont autók esetében nincs biztosításkötési kötelezettsége a tulajdonosnak. A többi biztosításnál azonban alapvetően más a helyzet, hiszen ezeknél az ügyfél minden további indoklás nélkül elállhat a biztosítástól. Különösen igaz ez a vagyonbiztosításokra, ahol a vegyes vagy befektetési életbiztosításokkal ellentétben nem képződik olyan pénzösszeg, amin a szerződés lezárultával meg kellene osztoznia a biztosítónak és az ügyfélnek. Ilyen körülmények között nem lenne ésszerű, ha az ajánlat vagy a díjbekérő kipostázásával párhuzamosan meg is kellene fizetni az új adókat. A befolyt díjon alapuló megoldás lényegesen egyszerűbb és olcsóbb, mert lényegesen kisebb adminisztrációval jár mindkét - biztosítói és kincstári - oldalon - írja a lap.