Kinek kell fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Az elmúlt 5 év alatt a duplájára nőtt azok száma, akik egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek: 2007-ben 132 ezer embernek kellett ilyen jogcímen a zsebébe nyúlnia, 2011-ben pedig csaknem 270 ezernek. Az idei számok már 288 ezer fölött járnak.

Lássuk, kiknek kell fizetniük a jövőben egészségügyi szolgáltatási járulékot. Vajon ide tartoznak a külföldön tanuló diákok, a külföldön munkát vállalók is, akik Magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkeznek, esetleg a külhoni magyarok, akik bejelentkeztek magyarországi ismerős vagy rokon lakcímére, hogy gyorsabban megkaphassák a magyar állampolgárságot igazoló okmányokat?

A belföldi állandó lakóhely döntő

Egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a belföldi személynek kell fizetnie, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatása sem jogosult. Belföldi személynek minősül az a magyar állampolgár, aki belföldön állandó lakóhellyel rendelkezik, illetve a bevándorolt és a letelepedett jogállású valamint a menekültként elismert személy, továbbá még az a személy is, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát 3 hónapot meghaladóan Magyarországon gyakorolja és állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik, hangsúlyozta

Nagy Pétert

, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság módszertani szakreferensét. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körét pontosan meghatározza a jogszabály. Ilyennek minősül például az a személy, aki a társadalombiztosítás meghatározott ellátásában részesül (táppénz, nyugdíj, gyes) illetve azok is, akik a törvényben meghatározott életkorban, állapotban, helyzetben vannak. Így egészségügyi szolgáltatásra jogosult például a kiskorú, fogvatartott, szociálisan rászorult vagy a hajléktalan. Ebbe a körbe tartozik a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató magánszemély is. Így az a magyar állampolgár, aki belföldi felsőoktatási intézményben folytat tanulmányokat, nem köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A szabályozás azonban nem terjed ki a külföldi felsőoktatási intézményben tanulmányokat folyató személyre, így amennyiben a külföldön tanuló diák az előzőek szerint belföldi személynek minősül, akkor fizetnie kell ezt a járulékot. Persze ha belföldi állandó lakóhelyét megszünteti, akkor már nem minősül belföldi személynek, így nem terheli ez a kötelezettség.

Be kell jelenteni a külföldi munkát

A külföldön munkát vállaló helyzete attól függ, hogy milyen országban dolgoznak. Ha EGT tagállamban (az uniós országok, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc), vagy olyan országban, amellyel a kérdést rendező nemzetközi egyezményt kötött Magyarország, akkor nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük még akkor sem, ha belföldi állandó lakóhelyüket nem szüntetik meg. A magyar társadalombiztosítási rendszer azonban a külföldi munkavégzésről csak akkor szerez tudomást, ha a magánszemély erről bejelentést tesz. A bejelentést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról letölthető nyomtatványon kell teljesíteni a külföldi munkavégzés megkezdését követő 15 napon belül. Ha harmadik országban történik a munkavégzés, akkor a belföldi személy nem mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól. Azok a személyek, akik belföldön állandó lakcímmel rendelkeznek, nem minősülnek automatikusan a társadalombiztosítási szabályok szerint belföldi személynek. Az előzőekben leírt belföldi személy fogalmának meg nem felelő magánszemély nem köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Így például azt a harmadik országbeli személyt, aki nem bevándorolt, nem letelepedett és nem is menekült, nem terheli ez a járulék még akkor sem, ha valamilyen ok miatt belföldi állandó lakóhellyel rendelkezik, tudtuk meg Nagy Pétertől. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege tavaly 5100 forint volt, 2012. évben már havi 6390 forintot kell fizetni (napi 213 Ft). A bejelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz kell teljesíteni a 12T1011 számú nyomtatványon.