Poszterkiállításon és nyílt napon mutatkozott be az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ öt alprogramja. Az uniós finanszírozású projekt a lézerkutatástól az orvostudományon át az informatikáig számos területet ölel át.
Tíz magyar felsőoktatási intézmény egyikeként a Szegedi Tudományegyetem - mint a kutató-elitegyetemi cím büszke birtokosa - két évvel ezelőtt nyert TÁMOP 4.2.1-es pályázaton csaknem 3 milliárd forintot öt kiemelt kutatási területének fejlesztésére. A 2010. július 1-jétől 2012. június 30-áig tartó (95 százalékos uniós támogatási intenzitású) projekt átfogó célkitűzése, hogy a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ (KKK) létrehozásán keresztül elősegítse az SZTE hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési, oktatási-tudományos és üzleti versenyképességének javítását a "Harmadik Generációs Egyetem" koncepció mentén. Szintén fontos szándék az alapkutatások interdiszciplináris jellegének erősítése, ennek megfelelően hoztak létre közös kutatócsoportokat különböző karok, intézetek - mondta el a csütörtöki rendezvényen
Künsztler Etelka
projektmenedzser. Ismertette: az SZTE KKK igazgatótanácsának elnöke Rácz Béla általános rektorhelyettes, a projektigazgató
Kovács Tibor
, a tudományos igazgató pedig
Varró András
tudományos és innovációs rektorhelyettes.
Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban közel 30 poszteren vonultatták fel eddig elért eredményeiket, illetve öt színes kiselőadásban vázolták fel tevékenységüket az alprogramok (szuperlézer - vezetője:
Szabó Gábor
akadémikus; kémia, anyagtudomány, gyógyszerkutatás - vezetője:
Fülöp Ferenc
akadémikus; molekuláris biológiai, genetika, orvostudomány - vezetője:
Penke Botond
akadémikus; környezettudomány, energetika - vezetője:
Kovács Kornél
professzor; információs társadalom - vezetője:
Z. Karvalics László
egyetemi docens). A beszámolókból kiderült, a lézerkutatásokkal foglalkozó első alprogram keretében a szegedi tudósok tevékenyen készülnek arra, hogy majdan részt vehessenek a Szegeden felépülő ELI szuperlézer tudományos munkájában. Az a tendencia figyelhető meg, hogy a kutatók egyre rövidebb impulzusú, illetve növekvő intenzitású sugarakat vizsgálnak. A második csokorban az alapkutatások mellett helyet kap a preklinikai, klinikai fázis is. A nagy lendülettel folyó klinikai gyógyszerkutatások keretében a kifejlesztett molekulák kipróbálása kezdődik, egyre növekvő számban bevont betegen. Komoly eredményeket értek el például a diabéteszes lábszárfekély területén. A harmadik alprogramban ígéretes molekuláris biológiai és genetikai kutatások folynak (ilyen a pikkelysömörre hajlamosító gén csendesítése), illetve a neuropszichiátriai (így a krónikus szkizofrénia) és neurodegenerációs betegségek (Alzheimer-, Huntington-, Parkinsor-kór stb.) kialakulásának okait, terápiájának lehetőségeit vizsgálják a szakemberek. Elhangzott többek között az az érdekesség, hogy az Alzheimer korai diagnózisához DNS-diagnosztikára lenne szükség, hiszen a káros folyamatok sejtszinten kezdődnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.