A „kékkártyás” minimálbér az orvosi fizetések duplája

A harmadik országból érkező egészségügyi dolgozóknak legalább bruttó 240 ezer forintos havi bért kötelező biztosítani egy nemzetgazdasági minisztériumi rendelet szerint. Ez duplája egy átlagos orvosi fizetésnek. Nem várható, hogy külföldi orvosok tömegesen vállalnának Magyarországon munkát, viszont a szakmabeliek tisztességesnek tartanák, ha a magyar orvosok és gyógyszerészek bérét is a rendeletben szereplőhöz igazítanák.

December 16-án jelent meg a Magyar Közlönyben egy nemzetgazdasági miniszteri rendelet „az EU Kék kártyával foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő kötelező legkisebb munkabér megállapításáról". Ebben rögzítik, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országokból származó egészségügyi dolgozóknak (általános orvos, szakorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, gyógytornász, védőnő, mentőtiszt, optometrista, dietetikus és táplálkozási tanácsadó, ápoló (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó), szülész(nő) (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) kötelezően mekkora minimálbért kell kapniuk. Eszerint az egészségügyben elhelyezkedő külföldiek minimum bruttó 239 760 forintos bérrel foglalkoztathatók, miközben jelenleg egy kezdő magyar orvos például bruttó 120 ezer forint körüli összeget keres. Nehéz Magyarországon elismertetni a külföldi diplomát, meg a nyelvi nehézségek sem elhanyagolhatók, ezért a szakemberek azt állítják, kicsi a valószínűsége annak, hogy nagy számban jönnének hozzánk harmadik országokból egészségügyi dolgozók.

EU Kék Kártyával úgy lehet ilyen személyt foglalkoztatni, hogy a munkáltató előzetesen munkaerőigényt nyújt be a munkaügyi központhoz arra a konkrét munkakörre, amelyben a külföldi személyt foglalkoztatni kívánja. Ha van a nyilvántartásban a munkakörre előírt felsőfokú végzettséggel rendelkező hazai álláskereső, akkor azt kell felvennie. Ha ettől a foglalkoztató elzárkózik, akkor a munkaügyi központ a kékkártya kiadását elutasítja, így a külföldit sem lehet felvenni. Ha nincs megfelelő végzettségű hazai álláskereső, akkor a munkaügyi központ a kék kártya iránti kérelmet támogatja, és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a további szigorú törvényi feltételek fennállása esetén kiadja a dokumentumot. Az egészségügyben ezzel a lehetőséggel legfeljebb csak a magán fenntartású intézmények élhetnek, azok is csak akkor, ha magyar szakember nem áll rendelkezésre. A szaktárca szerint a jogszabály kifejezetten a magyar munkavállalókat védi azzal, hogy a harmadik országbeli személynek magas, a KSH által közzétett bruttó átlagkereset 1.2-szeresét kell munkabérként megfizetni, ha magyar munkaerő helyett kékkártyás külföldit kíván foglalkoztatni. Bármennyire is ritkán előforduló esetről van szó, a szegedi Kígyó Patika megjárta. Zolnay Kriszta patikavezető egyszerűen nem is hallott a rendeletről, ezért a náluk dolgozó két külföldi munkatársat nem ilyen bérkonstrukcióban foglalkoztatta. A munkaügyi központ dolgozói hívták fel a figyelmét az ominózus rendeletre. „Egyetlen dolgozóm sem keres annyit, mint amennyit a két külföldi alkalmazottamnak kellene fizetnem, ezért úgy döntöttem, 4-4 órában alkalmazom őket”-- mondja a patikavezető. Szerinte azért is elfogadhatatlan ez a módszer, mert a magánszektorban két fél egyességén múlik a munkabér megállapítása, s ebbe nem kellene beleszólnia az államnak. Vagy ha már beleszól, legalább a hazai munkaerő érdekeit figyelembe véve tegye.