Nem döntött az Alkotmánybíróság a magánnyugdíjpénztárak ügyében

Nem döntött szerdán az Alkotmánybíróság (Ab) a magán-nyugdíjpénztári beadványokról, s a testület az idén már nem tart több teljes ülést.

Sereg András

, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke az MTI-vel azt közölte: "az Alkotmánybíróság idei utolsó teljes ülésén tárgyalta a magánnyugdíjpénztár-ügyben készült tervezetet, de határozat nem született". A sajtófőnök a döntés elmaradásával kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni. Az Országgyűlés november közepén fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. A jogszabály elfogadásával a Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, feltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható. A társadalombiztosítási nyugellátásáról, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt többen megtámadták az Alkotmánybíróságon. Sereg András, a testület szóvivője még tavaly februárban azt közölte az MTI-vel, hogy 190 indítvány érkezett a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályok megváltoztatása miatt. Az Ab-től szerdán kapott összesítés szerint elsősorban magánszemélyek támadták meg a jogszabályt, de az indítványozók között szerepel Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, a Stabilitás Pénztárszövetség, valamint a Magyar Helsinki Bizottság is. Az Országgyűlés még 2010 decemberében döntött a nyugdíjrendszer átalakításáról. Az akkori döntés értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak az idén január 31-ig kellett dönteniük arról, hogy magán-nyugdíjpénztári tagok maradnak vagy visszalépnek az állami rendszerbe. A jogszabály kimondta azt is, hogy aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az a 2011. december 1-je után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és ettől az időponttól nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben. A munkáltató viszont ennek ellenére tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást. Az Országgyűlés múlt pénteken több ponton változtatott a magán-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozó szabályokon a gazdasági stabilitási törvény elfogadásával. Eszerint megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül. Újra megnyitották ugyanakkor az állami pillérbe való átlépés lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt. Az elfogadott jogszabály szerint ők jövő év március végéig kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. A visszalépők a tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, azt önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják. A parlament arról is döntött, hogy a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak. Ezt - vagyis az ezzel ellentétes szabály eltörlését - arra hivatkozva kezdeményezte a kormány, hogy mivel a magánpénztártagok által fizetett nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül, annak állami nyugdíjjogosultságot kell keletkeztetnie. A nyugdíjrendszer alapvető szabályait is rögzítő, január 1-jétől hatályos törvény szerint az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell azok reálértékét.