Mit minősít a hitelminősítő?

Gazdasági recesszió, árfolyam, shortolás, jegybanki alapkamat, nyugdíjalap, hitelminősítő intézetek – a lassan több mint három éve tobzódó világgazdasági válság feladja a leckét a hétköznapi embereknek is, ha legalább minimálisan érteni szeretnénk a – sokszor szakértők számára is – átláthatatlan folyamatokat, kénytelenek vagyunk tájékozódni. Cikksorozatunkban ebben szeretnénk segítséget nyújtani Olvasóinknak.

Múlt héten ismét hallatott magáról egy hitelminősítő intézet, nevezetesen

a Standard & Poor’s, és leminősítette hazánk államadósságát

, immár „bóvli” kategóriások lettünk. Sajnos nem ő volt az első. A hitelminősítő intézetek az állampapírokat, illetve vállalati kötvényeket minősítik attól függően, hogy mennyire valószínű, hogy a kibocsátó visszafizeti a papírért kapott (hitel)összeget. Próbálják értékelni azt, hogy az adott kormányzat megteszi-e a válság kezeléséhez szükséges lépéseket – magyarázta portálunknak

Kiss Gábor Dávid

, a szegedi Gazdaságtudományi Kar egyetemi tanársegédje. A kötvények vásárlója tehát a papírt kibocsátó államnak, vagy egy vállalatnak hitelez.

Piac hitelminősítőkkel és azok nélkül

Jelenleg a három legnagyobb intézet a Fitch, a Moody’s és a Standard & Poor’s. Különböző megjelöléseket alkalmaznak a besoroláshoz: három, kettő és egy „A”-s, „B”-s, „C”-s és „D”-s kategóriás állampapírokról beszélhetünk. Az „A” a jó, a „B” kérdéses – felmerül annak a lehetősége, hogy a visszafizetés körül problémák lehetnek. Ide került most hazánk is. A „C”-t nem ajánlják, a „D” pedig államcsőd. A hitelminősítők magáncégek, akikről mostanában erősen megoszlanak a vélemények – vázolta a helyzetet Kiss Gábor. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a korábbi, ’80-as, ’90-es évek válságainak tapasztalata alapján egyszerűen szükség van arra, hogy legyen információ arról, hogy egy adott papír mennyire megbízható. Ha nincs ilyen, a piaci szereplők a gazdasági hanyatláskor bepánikolnak, és mindent elkezdenek értékesíteni, ha egy államkötvénnyel baj van. Mind a hitelintézetek, mind a szintén sokat emlegetett IMF-nek (International Monetary Fund, Nemzetközi Valutaalap) az a célja, hogy ha egy országban pénzügyi problémák merülnek fel, az ne terjedjen ki más országokra, ne alakuljon ki úgymond fertőzés. A gyakori IMF-látogatásoknak ez is az egyik oka: Magyarország „elcsúszása” magával ránthatja a cseheket, lengyeleket, szlovákokat, románokat és bolgárokat – jóllehet nekik nincsenek akkora problémáik, mint nekünk, de mivel kis tőkepiacú országokról van szó, érzékenyek a regionális változásokra – fejtegette Kiss Gábor.

Köhögő állampapírok

A klasszikus vagyonkezelési elv szerint lennie kell egy kockázatmentes hozamnak: ezek a három „A”-s papírok. Ilyen volt korábban az amerikai rövidlejáratú állampapír, ami nagyon kicsi kamatlábbal ment, de biztos lehetett benne az ember, hogy visszakapja a pénzét. Először az amerikaiak vesztették el a három „A”-kategóriájú besorolást. Most itt van az euró, zónán belül a német három „A”-minősítésű államkötvény megbízható volt. Csak az a gond, hogy a három és két „A”-s kategória kezd lassan kiüresedni. Ha válság van a kötvénypiacon, megnőnek a különbségek. Rögtön látható volt például a magyar és lengyel piacokon, hogy megnőtt a német hozamszinthez vett különbség, a zónán belül is – sorolta a szakember.

Leminősítés iránymutatás helyett

A legfőbb probléma a hitelminősítőkkel az, hogy egyre gyakrabban minősítenek le Európában is. Nekik elvileg valamiféle gazdasági előremutatást kellene felvázolniuk, ez azonban nem feltétlenül sikerül – tudtuk meg a szakembertől. Az eurózóna kapcsán komoly problémát jelent, hogy a zóna egyik része jobban le van minősítve, mint a másik. Ha a jó minősítésű állam hitelt ad a rossz minősítésűnek, akkor az az ő megítélésére is káros hatást gyakorolhat. A valutaunió kezelésére pedig láthatólag nincsenek még felkészülve a pénzügyi szakemberek. Összeférhetetlenségi és egyéb problémák miatt eleve az a gyakorlat alakult ki a piacon, hogy önmagában egy hitelminősítő lépése nem jelent még semmit. Legalább kettőnek kell rontania egy ország besorolásán, hogy azt komolyan vegyék. Sajnos ez múlthéten hazánkkal be is következett.

Korábban a Moody’s

, most pedig a Standard & Poor’s vett ki minket a megbízható államok közül. Az, hogy a piac még nem reagált igazán erre, az év végi zárásnak tudható be – összegzett Kiss Gábor. Kemény január várható...

Folytatjuk...