Az állam és a papír

Gazdasági recesszió, árfolyam, shortolás, jegybanki alapkamat, nyugdíjalap, hitelminősítő intézetek – cikksorozatunkban a gazdasági válsághoz kapcsolódó fogalmak megértésében szeretnénk segítséget nyújtani Olvasóinknak.

A recesszió jelenlegi fázisában, mely 2009 végétől, az eurózóna válságától számítódik, nagyon nehéz költségvetést készíteni – emelte ki

Kiss Gábor Dávid

, a szegedi Gazdaságtudományi Kar egyetemi tanársegédje. Úgy kell ugyanis megtippelni egy évre előre a költségvetési bevételeket, hogy nem tudjuk, hogy miként alakul például a GDP. A magyar költségvetés esetében is ezt láttuk, de Európa egyik államának sem megy ez a „jóslás” igazán.

Mit (nem) tud az állampapír?

Előző cikkünkben

foglalkoztunk a hitelminősítő intézetekkel, melyek az állampapírok értékét igyekeznek megbecsülni. De pontosan mik is ezek a kötvények, mire jók és hogyan „keletkeznek”? A költségvetésnek vannak bevételei (adó, áfa, nyugdíj- és egészségügyi járulék stb.) és kiadásai (oktatás, egészségügy, infrastruktúra-fejlesztés, nyugdíj stb.), a kettő közötti különbség deficitként jelentkezik – kezdte magyarázni Kiss Gábor. Az Államadósság-kezelő Központ különböző lejáratú állampapírokat bocsát ki ennek kezelésére, attól függően, hány év múlva kell az adósságot kifizetni. Az a lényeg, hogy a lejárati szerkezet minél szórtabb legyen a rövid és hosszabb távon visszafizetendő adósság kezelésére. A papírok árát aukció keretében határozzák meg. A központ az aukció napján megkeresi a potenciális vásárlókat, akik anonim módon nyilatkoznak, hogy ki mennyit és mekkora összegért vásárolna. A hozam úgy jön létre, hogy az állampapír értéke, azaz az államadósság plusz kamat, és ebből levonják a vételi árfolyamot. A papírokat évről évre meg lehet újítani, vagy ki lehet fizettetni.

Miért veszik?

Általában bankok a vásárlók, amik befektetési, pénz- vagy kötvénypiaci alapok formájában kínálják tovább a papírokat a kisbefektetőknek. A pénzpiaci alap rövid lejáratú, három hónapos állampapírokat szokott vásárolni – Magyarországon ez a leginkább biztonságosnak tekintett. A kötvényalap hosszabbakat. Nyugdíjalap, illetve biztosítók is vásárolhatják. Míg például Japánban a papírok jelentős részét belföldi piaci szereplők – köztük cégek is – vásárolják fel, Európában és Magyarországon is a külföldieknek meglehetősen nagy szerep jut. Nekik azért éri meg ide befektetni, mert nem jó, ha valakinek a vagyona csak hazai valutában van. A magyar állampapírt általában szeretik, a régión belül magasabb hozamot is fizetünk, és eddig mindent túlélt – tudtuk meg a szakembertől. Egyébként a régióban a mi államadósságunk a legmagasabb – a GDP 70-80 százaléka –, ez magyarázza a hozamot is.

Nincs biztos menedék

Az igazi gondot a válság jelenlegi szakaszában az jelenti, hogy nem lehet tudni, melyik valutarendszer biztonságos. Az ’50-es, ’60-es években ott volt a dollár, később belépett a német márka a ’80-as, ’90-es években – sorolta a szakember. Emellett a ’80-as években is megtörtént már egy svájci frankos felértékelődés, amit napjainkban is megélünk, de akkor a márka volt a tartalékvaluta. Később jött az eurózóna. Ma mindenki azt látja, ez a zóna instabil, lehetségesek szelektív államcsődök, vagy legalábbis a lehetőségük felmerül centrum országok esetében. Jelenleg az USA államadóssága magasabb, mint az eurózónájé. Tehát a dollár már nem jó, az euró sem, előkerülnek a kisvaluták. Menekülnek svájci frankba, de egy idő után megtelik, most a norvég koronát próbálják. Volt aranyláz is, mostanra az is kifut. Vannak, akik a jüanra szavaznak a feltörekvő kínai gazdaság miatt. Bár éppen nemrég jött ki egy felmérés, mely szerint Kínában is már csak az ingatlanpiac növeli a GDP-t, mert jóllehet ők lelkesen exportálnának, de sem az amerikaiak, sem az európaiak nem akarnak fogyasztani – tudtuk meg Kiss Gábortól. Emellett még ráadásul Kínában harmatgyenge a bankrendszer – nem véletlen, hogy korlátozottak a tőkeáramlások, és nem véletlenül van a dollárhoz hozzákötve a jüan árfolyama. A bankrendszer úgy tűnik, arra is alkalmatlan, hogy hitelt helyezzenek ki fejlett országok számára. Most tehát nincs biztos menedék – összegzett a tanársegéd.

Folytatjuk...