Adózás után 150 milliárd maradt a zsebünkben tavaly

A magánszemélyek összevont jövedelme tavaly a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 1,4 százalékkal (az inflációnál kisebb mértékben), 119,8 milliárd forinttal nőtt, az adókötelezettség teljesítése után a jogszabályi változásoknak köszönhetően 150 milliárd forinttal több maradt a lakosságnál.

Varga Árpád

, a NAV elnökhelyettese kedden Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a 2010-es adóévről 4,5 millió magánszemély adott be szja bevallást, ez 22 ezerrel haladja meg az előző évit, vagyis a foglalkoztatottak köre szélesedett. A 4,5 millió bevallóból azonban csak 3,5 millió fizetett adót. Az önbevallók aránya 1 százalékkal csökkent, de még így is 79 százalék választotta ezt a bevallási módot. A csökkent adattartalmú bevallás lehetőségével a 3,55 millió önbevalló mintegy kétharmada élt. Az egyszerűsített bevallást 242 ezren - az előző évinél 53 ezerrel többen - választották, így már 5,4 százalékos arányt képvisel. A munkáltatón keresztül elszámolók száma mintegy 5 ezerrel, 709 ezerre csökkent, arányuk 15,8 százalék, a tavalyival közel azonos maradt. A 2010-es adóévre az adóalanyok 8.395,9 milliárd forint összevont jövedelmet vallottak be, ami 119,8 milliárd forinttal meghaladja az előző évit. A bruttósítás hatásaként 2.075 milliárd forint a jövedelemnövekmény, így összesen 10.471 milliárd forint adóalap keletkezett. A munkaviszonyból származó bérjövedelmek az összevont jövedelmeknél nagyobb mértékben, 1,9 százalékkal emelkedtek. Tavaly 3,74 millióan rendelkeztek munkaviszonyból származó bérjövedelemmel, amelynek átlagos összege éves szinten 1,86 millió, havi szinten 155 ezer forint volt. A munkaviszonyból származó bérjövedelmek 1,9 százalékkal nőttek, a munkabérrel rendelkezők létszáma 1,5 százalékkal, a bérjövedelem egy főre jutó átlaga pedig 0,4 százalékkal. A 2010-ben kapott végkielégítésből származó jövedelem - bár kormányváltás volt - több mint 40 százalékkal visszaesett - ismertette Varga Árpád. Az önálló tevékenységből származó jövedelmek 13,6 százalékkal nőttek és 251,7 milliárd forintot tettek ki. Az átalányadózó egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők által megszerzett jövedelem - ez 2010-től került át az összevont jövedelmek körébe - 14,6 milliárd forint növekményt eredményezett az önálló tevékenység jövedelmei között. Azok száma, akik a nyugdíjukon kívül egyéb jövedelmet is szereztek, 486 ezerről 474 ezerre csökkent, az egy főre jutó összegek 3,2 százalékos emelkedése következtében azonban a nyugdíj soron kimutatott jövedelem nagysága 0,5 százalékkal, 507,9 milliárd forintra emelkedett. Az összevont adóalapot terhelő számított adó 2010-ben 2.009 milliárd forintot tett ki, az összevonás alá tartozó jövedelmek 23,9 százalékát, ami megegyezik a korábbi években tapasztalttal. Tavaly változott az összevont jövedelmet terhelő számított adót meghatározó adótábla: míg 2009-ben 1,9 millió forint éves jövedelemig 18 százalék, az a fölötti jövedelmek esetében pedig 36 százalékos volt az adókulcs, 2010-ben a bruttósított jövedelmek 5 millió forintos éves összegéig 17 százalék, fölötte 32 százalék lett az adóterhelés. A korábban alsó sávhatárként meghatározott összegig az adóterhelés megnövekedett, majd egészen 20 millió forint éves jövedelemig csökkent. Az összevont jövedelmek átlagos adóterhe 1,7 százalékponttal, 16,2 százalékra mérséklődött. Az adókötelezettséget csökkentő tételeket igénybe vevők köre szűkült, az elszámolt összeg ugyanakkor 153,4 milliárd forinttal, 649,9 milliárd forintra nőtt, ami az adójóváírás kiterjesztésének köszönhető: 2010-ben az előző évinél 384 ezerrel több magánszemély vette igénybe ezt a kedvezményt, s a fajlagos összeg is 90 ezerről 140 ezer forintra emelkedett. Összességében adójóváírás címén az előző évinél 206,8 milliárd forinttal több, összesen 484,1 milliárd forint kedvezményt számoltak el a magánszemélyek. A lakáscélú hitel kedvezménye évről évre szűkül, 2010-ben 89,9 ezer - az előző évinél 42 ezerrel kevesebb - magánszemély vette igénybe 9,4 milliárd forint összegben, ami 4,2 milliárd forinttal kevesebb a 2009. évinél. Az önkéntes pénztárakhoz történő befizetések után az előző évinél 1,2 milliárd forinttal magasabb összegről rendelkeztek a magánszemélyek. A külön adózó jövedelmek összege a 2009. évihez képest közel harmadával, 399 milliárd forintra csökkent, 76 ezer fővel kevesebb adózó mutatott ki ilyen jogcímen jövedelmet, miközben az átlagos adóterhelés 24,3-ról 25,2 százalékra nőtt. Szinte mindenféle forrásadós jövedelem visszaesett az előző évhez képest a törvényi változások és a gazdasági környezet miatt. A 2010. évi jövedelemszintet csökkentette, hogy a tagi kölcsön elengedés valamint az adóamnesztia kedvezményes, 10 százalékos adózásának lehetősége korábbi formájában 2010-re megszűnt (ez 2009-ben 43,1 milliárd forintot tett ki a jövedelmek között). Szintén kikerült a forrásadós jövedelmek közül az átalányadózás során képződött jövedelem (2009-ben 14,5 milliárd forint). Az osztalék címén juttatott jövedelmek közel harmadukra estek vissza, 193,8 milliárd forintos összegükkel azonban így is közel 50 százalékot képviselnek a forrásadós jövedelmekben. Az árfolyamnyereségből származó jövedelmek 8,6 milliárd forinttal, az ingatlan bérbeadás jövedelme 11,7 milliárd forinttal, míg a tőzsdei ügyletek/ellenőrzött tőkepiaci ügyletek jövedelme 3,8 milliárd forinttal maradt el az előző évitől. Külföldről az összes külön adózó jövedelem 3 százaléka származott.