1,5 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) stagnált az idei a második negyedévben a megelőző negyedévhez, és 1,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a részletes adatok alapján csütörtökön.

A most közölt adatok megegyeznek az előzetesen publikált számokkal. A növekedés hajtóereje továbbra is elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg maradt. A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény – öt negyedéven át tartó – csökkenése 2010 első negyedévében megállt, és azóta gyorsuló ütemű a növekedés. Tavaly az első negyedévben 0,1, a másodikban 1, a harmadikban 1,7, az utolsó negyedévben pedig 1,9 százalékkal bővült a GDP éves összevetésben, és a növekedés 2,5 százalékra gyorsult az idei első negyedévre. A 2011. második negyedévi növekedési ütem azonban elmarad az első negyedévitől, de a növekedés hajtóereje továbbra is elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg maradt. A mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős, 24 százalékos növekedést jelent. Az ágazat 0,6 százalékkal járult hozzá a növekedéshez. Az ipar hozzáadott értéke a KSH adatai szerint 5,6 százalékkal nőtt, elsősorban a feldolgozóiparban bekövetkezett 6,6 százalékos bővülés következtében. Az ipar egészében 1,3 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése ugyanakkor tovább folytatódott: 10,3 százalékkal esett vissza a termelés volumene a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Az ipari termelés motorja – az elmúlt negyedévekhez képest kisebb mértékű növekedés ellenére – változatlanul az export-orientált vállalatok teljesítménye. A legnagyobb mértékű növekedés a csekély súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában volt a külpiaci értékesítés kedvező alakulásának köszönhetően. A legnagyobb mértékű visszaesést pedig a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában regisztrálta a KSH, elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet csökkenésének következményeként. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent, így 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 0,6 százalékos, míg a szállítás, raktározás területén 0,5 százalékos teljesítménybővülés mutatkozott. Utóbbi első negyedévihez képest alacsonyabb növekedési ütemét elsősorban a közúti áruszállítás gyengébb teljesítménye okozta, amelyben tükröződik az ipari teljesítmény alakulása. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,4 százalékkal csökkent. A szolgáltatásokon belül legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció ág hozzáadott értéke nőtt, 1,9 százalékkal. A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztásának korábbi negyedévekben tapasztalt csökkenése megállt, 2011 második negyedévében 0,1 százalékkal növekedett. Ez a folyamat döntően annak köszönhető, hogy a háztartások fogyasztási kiadása, ha szerény mértékben is, de emelkedni kezdett, 0,4 százalékkal nőtt - írja a KSH. A végső fogyasztás 0,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, 0,1 százalékponttal járulva hozzá a GDP növekedéséhez. A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetén a visszaesés újra nagy mértékű, 8,1 százalékos; ez 1,5 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Miközben az építési beruházások jócskán elmaradtak az egy évvel korábbi értékektől, addig a gép- és berendezés-beruházások nőttek, főként a járműgyártás, az élelmiszer-, valamint az elektronikai iparhoz kapcsolódó egyedi nagyberuházások következményeként. A nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban azonban továbbra is jelentős csökkenés figyelhető meg. A készletek állománya a második negyedévben folyó áron 73 milliárd forinttal nőtt, míg az előző év azonos időszakában 43 milliárd forint volt a növekedés. A feldolgozóipar több fontos húzóágazatában (például a gép és járműgyártásban vagy a kőolajfeldolgozásban), valamint a kereskedelemben is készletnövekedés mutatkozott. A készletváltozás és statisztikai eltérés együttesen 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A belföldi felhasználás a második negyedévben összesen 1,4 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi forgalomban, folyó áron 675 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export és az import volumene immár csak egyszámjegyű növekedést mutatott, az export 8,8, az import 6,1 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 2,8 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a második negyedévben a gazdaság teljesítménye stagnált az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 9,2 százalékos növekedést, míg az ipar 0,9, az építőipar 4,9, a szolgáltatások összesen pedig 0,5 százalékos mérséklődést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadása nem változott. Az export 1 százalékkal, míg az import 3,5 százalékkal csökkent. Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke 2011 második negyedévében 1,7 százalékkal bővült az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint az EU tagországok közel felében az EU átlaga fölötti volt a gazdasági növekedés. Öt tagország, köztük Magyarország az EU átlaga körüli növekedést mutatott, míg Görögországban és Portugáliában csökkent a GDP volumene. A magyar export legfőbb felvevőpiacát jelentő német gazdaság teljesítménye csak 2,8 százalékkal javult az első negyedévi, történelmi szempontból is kiugró 5 százalékos növekedéshez képest.