Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Gazdaság

Nagybani piacok Szegedtől Szabadkáig

Nagybani piacok Szegedtől Szabadkáig

2010. november 10., szerda
Nagybani piacok Szegedtől Szabadkáig

„Jó szomszédok a közös jövőért”

Még nincs 100 éve, hogy határvonalat húztak Szeged alatt, megszakítva ezzel a több ezer éves nagy szegedi tájegység gazdasági és kultúrkörét. A határmenti régió fejlesztésére kiírt uniós pályázatok viszont, – ha közvetve is – de segítik a megbomlott kapcsolatok felélesztését. Szeged és Szabadka most egy ilyen projekttel nyert lehetőséget nagybani piacaink fejlesztésre, a mezőgazdasági áruforgalom fokozására mintegy 162 ezer euróért. A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program hosszú távú átfogó célja, hogy elősegítse a két ország határmenti régióinak fejlesztését. Ennek keretében 162 ezer eurós költségvetésű, 95%-os uniós támogatással nyert pályázatot Szeged és Szabadka, melyet a két országban működő nagybani piacok fejlesztésére tudnak fordítani. A program fő célja, hogy az Európai Unió támogatásával lehetőséget biztosítson a magyar-szerb határvidék közös fejlesztésére egy harmonikus, együttműködő, fenntartható és biztonságos környezettel rendelkező régió létrehozásával. Erre utal a projekt szlogenje is: „Jó szomszédok a közös jövőért”. A nyertes közös projektben Szeged és Szabadka fejleszteni kívánja a határon átnyúló gazdasági térség mezőgazdasági árukínálatát, agrárkereskedelmi potenciálját. A közvetlen célcsoportok – mezőgazdasági termelők, kis- és nagykereskedők, kis- és középvállalkozások, kereskedelmi vállalatok – bevonásával szervezett előadások, programok során a résztvevők többek között a lehetséges fejlesztésekről, új technológiákról, az integrált mezőgazdasági kereskedelmi lehetőségekről értesülhetnek.

Élelmiszerbiztonság – határok nélkül

A projekt nyitókonferenciáján a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezető munkatársa ismertette a magyarországi élelmiszerbiztonság aktuális helyzetét. Az igen bonyolult jogi szabályozások során – sajnos – sokan egyáltalán nincsenek tudatában, hogy az élelmiszerbiztonság területén egyáltalán nincsenek határok. A többszintű – uniós, nemzeti, nemzetközi és harmadik országbeli – szabályozás által azonban a fogyasztók, illetve az úgynevezett élelmiszerlánc valamennyi szereplője is megfelelő biztonságban lehet. Magyarország az elsők között vezette be az ezt szabályozó törvényt, mely szabályozza az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjét. A 2008. évi XLVI. törvény értelmében az élelmiszert – a termelőtől a végső fogyasztóig tartó útja során – minden szinten kötelező érvényű önellenőrzési, nyomonkövetési, visszahívási rendszer, valamint nyilvántartási, jelentési, és intézkedési rendszer biztosítja. Ezt egészíti ki az uniós gyorsriasztási rendszer, melyet legutóbb a hírhedt guargumi adalék dioxinszennyezése során sikerrel használtak.

Szigorú uniós szabályozás – felmentésekkel

Bizonyos feltételeknek megfelelő termelők azonban felmentést kaphatnak egyes szabályozások kötelező érvényű betartása alól, azonban ilyenkor mindig nemzeti szabályozást kell érvényesíteni. Olyan kistermelők élhetnek ezekkel a könnyítésekkel, akik saját maguk állítják elő az alaptermékeket, ebből készítenek élelmiszert, általuk kifogott halat árusítanak, vagy épp húsfüstölést végeznek. Különleges előnyt élvezhetnek ezek után az úgynevezett „falusi vendégasztalt” üzemeltető termelők is, így nekik sem kell tartaniuk a büntetéstől, ha saját sütésű kenyerüket, disznótorost vagy épp házi kecskesajtot tesznek a vendég elé. A bejelentési és regisztrációs kötelezettséget, a mennyiségi korlátozást, valamint a higiénés szabályokat azonban mindenképpen nekik is be kell tartaniuk. Az egyes kistermelők a saját maguk által megtermelt és ebből előállított termékeket a régión belül szabadon beszállíthatják a kiskereskedelmi egységekbe, melyek a megyén belül, illetve a lakóhelytől számított 40 km-es távolságra valamint Budapesten vannak. De akár házhoz szállíthatják, viszont nem házalhatnak a termékekkel, és nagykereskedőnek, feldolgozó üzemnek nem adhatják tovább.

Zöld út a disznóvágásnak

A sertés- és marhavágást korábban az unió szigorúan kívánta szabályozni azzal, hogy ilyen tevékenységet csak megfelelő vágóhídon lehet végezni. A nem kis felzúdulást keltett a túlszabályozás híre – hiszen hazánkban tradíciónak számít a házi disznóvágás –, azonban az unióval egyeztetve a disznótort sem kell elfelejtenünk és megfelelő szabályozással úgynevezett vágópontok üzemeltetésére is lehetőség nyílik. A vágópontokon elegendő fedett karámot kell biztosítani az állatoknak, időbeli elkülönítéssel többfajta haszonállat – szárnyasok, nyulak, disznó és marha is – feldolgozható, azonban csak kábítás utáni vágással. Kevesebb eszközfertőtlenítőt alkalmazhatnak és nem szükséges fajtánként külön hűtőhelyiséget fenntartaniuk. Viszont itt sem mellőzhetők a higiéniai feltételek, a regisztráció és az engedélyek beszerzése. A házi disznótor továbbra is bejelentésé és különösebb szabályozás, vagy regisztráció nélkül tartható, de az ebből felkínált „vendégasztalt”, vagy a régiós kistermelői értékesítést azonban már regisztrálni kell.

A nagybani piacok szerepe

A zöldség és gyümölcs értékesítésben a Termelői Értékesítő Szövetkezetekkel (TÉSZ), a hiper- és szupermarketekkel ellentétben a legdinamikusabb, a kereslet változásaira azonnal reagáló, a legnagyobb termelői biztonságot nyújtó helyszínek a nagybani piacok. Magyarországon a folyamatosan csökkenő termőterületek ellenére is ebben az élelmiszerszegmensben 20-25%-os forgalmi arányt képesek elérni. Ide a termelők közvetlenül, saját járművekkel hozzák el a termékeiket, melyeket az aktuális keresletnek megfelelően tudnak értékesíteni kis- és nagykereskedők, viszonteladók részére. Az áru ellenértékét szinte azonnal megkapják, kikerülve ezzel az esetlegesen nem vagy épp késve fizető felvásárlókat. A nagybani piacok forgalmát és népszerűségét mindenképpen a sok termelő jelenti, hiszen csak ekkor érkezhet sok kereskedő és viszonteladó. Ezért kell minden esetben infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztésekkel a termelők kényelmét szolgálniuk.

Szerbiai piacok szövetségben

„Különleges szerepet töltenek be a piacok a szerb gazdasági életben” – tudtuk meg Bodrogi Bélától, a Szerbiai Piacszövetség elnökétől. „A Piacszövetség a 22 legnagyobb piacigazgatóságot tömöríti, így sikerült elérnünk, hogy a kereskedelmi törvény eddig hiányzó vagy nem pontos, piacokra vonatkozó részét velünk egyetértésben sikerült kidolgozni.” A szerb szabályozások szerint ezek a kereskedelmi helyek 90%-a önkormányzati tulajdonú, kommunális profilú cégek kezelésében vannak, így fordulhat elő például az az extrém eset is, hogy egy élelmiszerpiacot temetkezési szolgáltatással is foglalkozó cég irányít. A meglehetősen pontos nyilvántartások alapján a zöldség, tejtermék, áru- és iparcikk, a nagybani kereskedelemmel foglalkozó piacokon, a jószág és autópiacokon közel hetvenezren dolgoznak, így igen jelentős foglalkoztató szférának tekinthetők. Nem meglepő tehát, hogy a komplett kereskedelmi forgalom 35-38%-a a piacszférában bonyolódik, ami évente folyamatosan növekvő értéket is mutat. Egy másik érdekes szegmense a szerbiai gazdaságnak és a hagyományoknak az időszakonként megrendezésre kerülő óriási vásárok, melyek gyakran 4-5 napos rendezvénnyé bővülnek, nemritkán két-háromszázezer embert megmozgatva. Így elkerülhetetlen volt a megfelelő szabályozás kidolgozása, a meglévő piacok infrastrukturális fejlesztése, bővítése.

Belgrád nagybani piac nélkül

Meglepő ugyanakkor, hogy a Szerb Köztársaság fővárosa, Belgrád – klasszikus értelemben véve – eddig nagybani piac nélkül volt. Létezett ugyan már korábban is ilyen kereskedelmi formában működő piac, azonban infrastruktúrája, szolgáltatásai alapján – nem volt hűtőház, feldolgozó és tároló üzemek, raktárak hiányában – nem lehetett annak tekinteni. Ezen változtatott a kormányzat azzal, hogy mintegy 18 hektáron piacfejlesztésbe kezdett, létrehozandó egy közel egymillió tonnás becsült forgalmú, 7 millió ember ellátására képes nagybani piacot. A megújítás irányának meghatározásával, a Szerbiai Piacszövetség bevonásával a szerb kormányzat a jövőbe tekintve elengedhetetlennek tartja a piacokon a kínálat bővítését, új infrastruktúra kiépítését. Mindemellett legfontosabb számukra a hagyományok megőrzése és az egészségügyi és élelmiszerbiztonsági feltételek folyamatos fejlesztése.

Dorozsmai Nagybani Piac – folyamatos fejlesztés szükséges

A Dorozsmai vásártér szerencsés fekvés már a múlt században is kínálta a kereskedelmi központ kialakulását, hiszen három jelentős forgalmú út találkozásánál fekszik. Évtizedeken keresztül az országos hírű havi állat- és kirakodóvásárok helyszíne volt. A Nagybani Piac idetelepítése ezért igen célszerű, mondhatni magától érthető döntés volt. A vásártér Szeged, Zsombó, Kiskunmajsa és a régi 5-ös út felől gyorsan és egyszerűen megközelíthető. A 2005 év végén átadott autópálya, az észak felől érkezők, a 2006-ban átadott Szeged „nyugati” elkerülő út pedig a Baja felől érkezők számára a piac megközelítését alapvetően megkönnyítette. Az M43-as autópálya pedig a Békés megyéből érkezők számára jelent majd lényeges egyszerűsítést. Mindezen előnyök szinte kötelezővé teszik a folyamatos fejlesztést, a szegedi nagybani piac pozíciójának megőrzését a csökkenő kereslet és a rendkívül alacsony értékesítési árak ellenére is. Ezért további szolgáltatásbővítések szerepelnek a fejlesztési tervekben, folyamatosan kapcsolatot tartanak a termelőkkel és a kereskedőkkel, hogy igényeiknek megfelelően alakíthassák ki a feltételeket. Első lépésként a piac mindenkori áteresztő képességét szeretnék megnövelni. A szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztésével – nyitva tartás, göngyölegraktár, áruvédelem, helybiztosítás – igyekeznek minél több termelőt kiszolgálni.

Új nyári nyitva tartás, növekvő terület?

A konferencián résztvevő termelők felvetését a piac vezetősége megfontolandónak tartotta. A nyári időszakban az éjszakai nyitva tartás során kényelmesebben tudnának a termelők árusítani, a termékek is frissebben, gyorsabban juthatnának el a végfelhasználókhoz. Ehhez természetesen rengeteg egyeztetésre van szükség. A meglévő várakoztató parkoló bevonása is ésszerű lépés lenne, hiszen így a terület gyorsan és kis költséggel megnövelhető. A piac tulajdonosainak, a termelőknek és a kereskedőknek azonban együttesen kell a fejlesztés irányát meghatározni, hogy a Dorozsmai Nagybani Piac továbbra is megőrizhesse régiós szerepét.
Hallgassa meg Törökné Szántó Katalinnal, a Dorozsmai Nagybani Piac Üzemeltető Kft. ügyvezetőjével készített hanganyagunkat!
élelmiszerbiztonság Dorozsmai Nagybani Piac Szabadka nagybani piac őstermelők

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo