Becsey: Helyzetbe hozzuk a hazai cégeket

Erősítené a magyar beszállítók arányát a nálunk befektető cégeknél a szaktárca. Hitellel, tájékoztatással, nyelvi támogatással és kooperációs szerződésekkel tervezik segíteni az erre alkalmas hazai cégeket. A befektetőket nyereségük itteni visszaforgatására ösztönözik majd.

A beszállítói hányad erősítése és megtermelt nyereség minél nagyobb arányú itteni visszaforgatása törvénnyel nem mondható ki, ösztönözni viszont szeretné erre a nálunk befektető külföldieket a kormány - nyilatkozta a

Becsey Zsolt

, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában kedd reggel. A politikus szerint az állam többféle módon, akár likviditási hitellel is segíteni kívánja a beszállítói szerepre technikai szempontból alkalmas hazai vállalkozásokat. Sem a hazai beszállítói hányad erősítése sem az itteni nyereség-visszaforgatás nem mondható ki törvénnyel, hiszen a tőke szabad áramlása az EU és az OECD normáknak megfelelően is szabad. Viszont azért cserébe, hogy a magyar állam támogasson egy magyarországi beruházást, azért cserébe tárgyalni és kooperációs szerződést aláírni tudunk – nyilatkozta Becsey Zsolt. Az államtitkár elmondta: kooperációs szerződést kötnek minden nagyobb hazai beruházóval, ahol a külföldiek felvázolják, hogy milyen beszállítói lehetőségek vannak; itthoni oldalról pedig próbálnak minél több lehetséges magyar érdeklődőt felvonultatni.

Az állam is segít a potenciális beszállítóknak

Mivel segítené a kormányzat a leendő magyar beszállítókat ebben a folyamatban? - hangzott a Hattól nyolcig kérdése. Becsey Zsolt úgy reagált: az állam elsősorban vásárokra vinné el a magyar vállalkozásokat, prezentációkat nyújtanak nekik, tovább nyelvi segítséget, hogy képesek legyenek egy nagy külföldi vállalattal tárgyalni. Azonban másra is szükség van a beszállítói szokásjogok alapján: például likviditási hitelre, hiszen a nagy cégek a beszállítóiknak rendszerint utólag fizetnek. „Ha nagyon sok hazai vállalat alkalmas is technológiailag a beszállítói szerepre, nincs 4-6 havi likviditása, tehát itt be kell lépni az állami intézményrendszernek, elsősorban a fejlesztési banknak, hogy ebben segítsen" – jegyezte meg az államtitkár.

A jó befektetők ismérvei

Jó befektető egyébként Magyarország számára az, aki „nem rombol” - tehát olyan területre érkezik, ahol nincs már létező jelentős magyar termelés vagy kiskereskedelmi kultúra; avagy aki úgy bővíti az ország exportkapacitását, hogy húz magával teljes iparágakat. Az is fontos, hogy magyar beszállítókat alkalmazzon – tehát magyar vállalatoknál generáljon hosszú távon bevételeket és foglalkoztatást. A nyereségét pedig minél nagyobb hányadban fektesse be ismét Magyarországon - sorolta a kritériumokat Becsey Zsolt. A magyar export nyolcvan százalékát külföldi tulajdonú, nálunk befektető vállalatok adják – csak húsz százalék a tradicionális KKV-k teljesítménye; utóbbiak világgazdasági bekapcsolódási, versenyképességi kényszere is gyengébb – mondta a politikus, hozzátéve: ezért kell őket segíteni abban, hogy akár indirekt módon, beszállítóként, akár direkt módon, az állam segítségével jobban külpiachoz tudjanak jutni. „Erre van esély, mert sok jó ötlete van a vállalkozóinknak” - érvelt Becsey Zsolt.

Az Audi-beruházás jó és reménykeltő példa

Az Audi sem a beruházási támogatás összegéért jött hozzánk – jegyezte meg Becsey Zsolt, hozzátéve, hogy az összeg az összberuházás volumenének 5-6 százalékát jelenti. Az Audi viszont hajlandó komoly K+F tevékenységet Magyarországra hozni, komoly beszállítói kooperációra készek. Ami lényeges: nem csak összeszerelnek, hanem teljes gyártási folyamatokat telepítenek ide. Ez azért fontos – érvelt az államtitkár -, mert így nagyobb lesz a magyar hányad a termelésükben, pozitív lesz a jövedelemmérleg Magyarország számára, és tevékenységükben benne van a további bővítés is. A magyar részvételről Becsey Zsolt azt mondta: már a mostani Audi-gyár menedzsmentjében is sok magyar van. Ezen túl egy külön beszállítói programot és egy kooperációs szerződést írunk alá az autógyártó vállalattal. „Merem remélni, hogy ez azt jelenti, hogy akár az első körben, akár a másodikban – a beszállítók beszállítóinál – rengeteg magyart fognak alkalmazni. Létrehoznak egy duális képzési központot, szinte egy Audi-tanszék jön létre a győri egyetemen. Nagyon komoly tevékenységbe tudunk bekapcsolódni” - szögezte le Becsey Zsolt nemzetgazdasági államtitkár, aki szerint az első teljes termelési év az új gyáregységben 2013-ra vagy 2014-re tehető biztosan. (Pintér Attila, felelős szerkesztő, Duna Televízió Zrt.)