Az év első öt hónapjában ugyan visszaesésről számoltak be az ország legnagyobb turisztikai térségeiben működő szolgáltatók, a kánikulával azonban a vendégek száma is nőtt a főbb üdülőhelyeken. Az MTI által megkérdezett szakértők és vállalkozók a válság hatásával, az árvízzel, a júniusban tapasztalt nem túl jó idővel magyarázták, hogy szinte csak július első két hetében indult be a forgalom. A balatoni turizmus alakulása vegyes képet mutat: a rossz időjárás miatt gyengére sikerült előszezon után már van, aki nem panaszkodik, és van, aki behozhatatlan visszaesésről ad számot. Hoffmann Henrik, a mintegy 150 turisztikai szolgáltatót tömörítő Siófoki Fürdőegylet Turisztikai Egyesület elnöke arról számolt be, hogy az előszezon sokak számára gyenge volt, de a főszezon nem rosszabb a tavalyinál. A déli part keleti felét a Balaton Sound fesztivál szinte megtöltötte, a kánikula miatt pedig folyamatosan nő a vendégek száma. Csökkenő tendencia a Balatonon és a Tisza-tónál
A Balaton északi partján lévő szálláshelyek közvetítésével foglalkozó Midi Tourist tapasztalatai ennél kedvezőtlenebbek. Sall Csaba ügyvezető azt mondta: júniusban mintegy 25, júliusban 15 százalékkal volt alacsonyabb a forgalom, mint egy éve. Ennek a válság, a rossz időjárás és a szúnyoginvázió mellett az az oka, hogy az ország árvíz sújtotta részeiből nemigen érkeznek, márpedig a badacsonyi iroda vendégkörének 70-75 százalékát a főként üdülési csekkel fizető magyarok teszik ki. A hátrány már behozhatatlan, a cég 18-20 százalékos visszaesésre számít. A Tisza-tónál az áradás a többi üdülőkörzethez képest későbbre tolta a fellendülést, hiszen sokakat tartott vissza, és csak július második hétvégéjétől indult be a turizmus - számolt be több szolgáltató. A Tisza-tónál 10 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma május végéig a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. A külföldiek esetében 4, míg a hazai vendégeknél 13 százalékos volt a visszaesés. Egyebek mellett a válság miatti pénzszűke, az üdülési csekkek megadóztatása, illetve a Dunakanyarba vezető utak rossz állapota lehet az oka annak, hogy jelentősen csökkent Visegrád, valamint a térség vendégforgalma - mondta a Visegrádon szállodát és két éttermet is működtető vállalkozó. Zeller Tibor elmondta, hogy a belföldi vendégek egyre kevesebbet költenek utazásra, ha mégis felkerekednek, akkor többnyire üdülési csekkjeiket használják fel a dunakanyari szállodákban, éttermekben. Fürdenek, de nem szállnak meg
A hétvégi strandforgalom ugyan megnőtt, de a szállóvendégek száma nem emelkedett jelentősen a kánikula, a vakáció, valamint annak ellenére sem, hogy két-három új, jó színvonalú szolgáltatást nyújtó szálloda nyílt a szezon kezdetére a Velencei-tónál. A kereskedelmi szálláshelyeken a főszezon ellenére sincs telt ház, s kevesebbet költenek a nyaralók, a strandoló vendégek. A vendéglátóhelyek forgalma nagyon visszafogott, s a tókörnyéki vállalkozók szerint kevesebben, s kevesebbet költenek. Az viszont már érződik az élelmiszerüzletek, szupermarketek forgalmán, hogy benépesültek a nyaralóházak. Hévízen az év első öt hónapjában tapasztalt forgalomcsökkenés után ezekben a hetekben újból a tavalyival azonos számú látogatót regisztráltak - mondta Hegedűs Lajos, a Hévízgyógyfürdő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A turizmusban tapasztalt általános visszaesés miatt júniusig mintegy 5 százalékkal kevesebb vendég kereste fel a hévízi tavat és a hozzá kapcsolódó fürdőt. Júniusban azonban javultak a mutatók, nagyjából a tavalyival azonos szintre. Hozzátette: a mostani, kánikulai időszakban naponta 3.500-4.000 látogató vált jegyet a tónál. Zalakaroson az év első öt hónapja szintén visszaesést hozott, a tavalyihoz képest mintegy 10 százalékkal kevesebb vendég érkezett a fürdőbe, amelynek bevétele 7 százalékkal csökkent - közölte Horváth Vencel, a Gránit Gyógyfürdő Zrt. elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint az üdülési csekkes forgalom változatlan a tavalyihoz képest, de a drágább szolgáltatások iránt csökkent a kereslet. A kánikulával azonban itt is javulóban vannak az adatok. Július első két hetében bővülést mértek a sárvári gyógyfürdőben is: csaknem 30 százalékkal többen, mintegy 36-37 ezren keresték fel a fürdőt, mint egy évvel korábban - mondta Kós Melinda, a Sárvári Gyógyfürdő Kft. értékesítési igazgatója. A szálláshelyekről naponta további 600-700 vendég veszi igénybe a fürdő szolgáltatásit. Az év első 5 hónapjában 6,4 százalékkal csökkent a vendégek száma Heves megyében az előző év azonos időszakához képest - tájékoztatott a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága. A vendégéjszakák száma is csökkent, összesen 1,7 százalékkal. Az átlagos tartózkodási idő viszont 5,1 százalékkal nőtt. Csongrád megye a szabadtérivel és gasztrorendezvényekkel is csalogat
Békés megyében Csongrád megyéhez hasonlóan a fürdőturizmus a legnépszerűbb. Ennek alapján Gyulán és Orosháza-Gyopárosfürdőn fordulnak meg a legtöbben – közölte a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. és Tourinform Iroda. Az idén májusig a megyébe mintegy 43 ezer turista érkezett. A legtöbben Gyulán töltötték idejüket, a fürdő mellett a kulturális fesztiválok is vonzóak. A második helyen az eddigi adatok szerint Orosháza-Gyopárosfürdő végzett több mint 7.200 vendéggel, de több mint 4.000 vendég választotta úti célként Békéscsabát és az arborétummal rendelkező Szarvast is. Csongrád megyébe a fürdők mellett a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a gasztronómiai rendezvényeknek van nagy vendégcsalogató ereje Mihály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint. A szakember szerint a gazdasági válság még mindig érezteti hatását, hisz a turisták elsősorban a last minute utakat keresik. Szegeden évente 300 ezer vendégéjszakát tölt, mintegy 150 ezer vendég. A szálláshelyek száma a szállodai szobáktól a kempingig mintegy 7.000.