Két óra alatt csaknem öt mázsányi gyapjútól szabadítottak meg kilencven birkát a X. Országos Juhnyíró-bajnokság indulói szombaton Hódmezővásárhelyen; a jubileumi vetélkedés első helyezettje gépi kategóriában a gyomaendrődi Suha Lajos, kézi kategóriában pedig a kömpöci Nagy Lajos lett. A hagyományosan az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében megrendezett versenyen tizennégy gépi és két kézi nyíró indult négy csapatban. A géppel nyíróknak az egy próba mellett öt állatot kellett megszabadítaniuk gyapjától, az ollóval versenyzőknek pedig három birkát kellett lecsupaszítaniuk. A versenyben bár fontos volt a gyorsaság, a zsűri nemcsak ezt értékelte, hanem az állatok kezelését és a nyírás minőségét is. A gépi nyíróknak négyperces szintidő alatt kellett egy állatot megnyírniuk, s az időtúllépésért büntetőpontok jártak. Szintén pontlevonással sújtották azt a nyírót, aki megsebezte a juhokat, vagy nem elég gondosan bánt az állatokkal. A zsűri figyelte a lenyírt gyapjú minőségét is, értékelte mennyire maradt egyben a bunda, s hogy minden testtáján sikerült-e megszabadítani szőrétől az állatokat. Egy-egy állatról – egyedtől függően – négy-hat kiló gyapjút nyírtak le a versenyzők. Ez az alapanyag elegendő egy komplett férfiöltöny – pantalló, zakó és mellény – elkészítésére. A nagyszámú nézőközönségnek gyorsan kiderült, a birkanyírás kemény fizikai munka. A nyírók egész nap – amikor akár száznál is több állatot szabadítanak meg gyapjuktól – félig görnyedt testtartásban dolgoznak, s olyan izmaikat használják, amelyeket máskor soha. A kézi erővel nyírók még komolyabb feladat előtt állnak, hiszen egy állat tízperces megnyírása alatt nyolcszáz-ezerszáz alkalommal is csettintenek ollójukkal, ami igencsak megterheli csuklójukat.
