A magyar-román határ menti kapcsolatokat vizsgáló kutatás indult

Közös magyar-román kutatási programot indított az európai uniós csatlakozás határ menti kapcsolatokra, kereskedelemre és agráriumra gyakorolt hatásának vizsgálatára a szegedi Innoratio Egyesület és a temesvári Szórvány Alapítvány uniós támogatással – közölte Kicsiny László, a magyar szervezet elnöke csütörtökön a csongrádi megyeszékhelyen.

Az egy évig tartó kutatás során a magyarországi és romániai szakemberek arra keresik a választ, hogy a határok szabad átjárhatósága milyen hatást gyakorolt a Csongrád és Temes megyében működő vállalkozások tevékenységére és kapcsolataira – mondta az uniós támogatással megvalósuló több mint 160 ezer eurós költségvetésű programról tartott sajtótájékoztatón a szakember. Az elnök reményei szerint a kutatás eredményei háttéranyagul szolgálnak majd a szomszédos országok kereskedelmi kapcsolatait befolyásoló gazdaságpolitikai döntések előkészítéséhez.

Rácz Attila

, a Szegedi Tudományegyetem szociológia tanszékének tanársegédje, a program kutatásvezetője elmondta, a teljes gazdasági szférát átfogó felmérés során a munkában gyakornokként részt vevő hallgatók a határ mindkét oldalán 500-500 vállalkozás vezetőjével töltetnek ki kérdőívet. A napokban befejeződő felmérés válaszadói között nemcsak nagyobb cégek szerepelnek, hanem kisvállalkozások és a mezőgazdaságból élő őstermelők is. Az utóbbiakat azért vonták be a kutatásba, mert a munka előkészítése során nyilvánvalóvá vált, hogy a térség őstermelői számára egyik legfontosabb értékesítési terepként szolgáló Dorozsmai Nagybani Piacon mára meghatározó vevővé váltak a romániai felvásárlók. A kutatás következő fázisában a két megye gazdasági életének 50-50 meghatározó szereplőjével készül részletes interjú – tudatta a tanársegéd.

Bodó Barna

, a Szórvány Alapítvány elnöke, a Sapientia Egyetem docense kifejtette, a program egyik célja, hogy segítsen feloldani a határ menti kapcsolatok terén eltérő pályán mozgó politikai és gazdasági élet közötti ellentétet. A szakember úgy látja, a politika nem tulajdonít kellő jelentőséget a szomszédsági kapcsolatoknak: míg a lakosság és a vállalkozások az egyre intenzívebb határátjárással igyekeznek kihasználni a lehetőségeket, magyar és román oldalon is megyék és városok lépnek ki a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégiós együttműködésből.