Gazdaság

„Felélt jövő”: közel a visszafordíthatatlan pusztulás?

„Felélt jövő”: közel a visszafordíthatatlan pusztulás?

2010. január 26., kedd
„Felélt jövő”: közel a visszafordíthatatlan pusztulás?
Nehéz felfogni a mai ember számára, hogy milyen válságos helyzetben vagyunk - vallja Hetesi Zsolt, az ELTE fizikusa, aki a Föld jövőjéről és a fogyasztói társadalom fenntarthatatlanságáról tartott előadást Szegeden, a Katolikus Házban. „Meddig biztosítható a nyugati ember életszínvonala az ökoszisztéma visszafordíthatatlan tönkretétele nélkül?” „Milyen paradigmaváltásra kényszeríti az emberiséget a fosszilis energiaforrások kimerülése?” „Gazdasági, társadalmi vagy morális gyökerű az élővilág gátlástalan kizsákmányolása, amely az emberi társadalommal együtt a Föld megmaradását is fenyegeti?” „Maradhat-e élet a Földön az emberiség pusztulása után?” – Hetesi Zsoltnak, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Egyetemközi Kutatócsoport tagjának előadásai, jelentései és a társszerzőségében megjelent „Az utolsó kísérlet” című tanulmánykötete efféle, mára távolról sem az utópisztikus fantazmagóriák körébe utalható problémák felvetésével sokkolták a közönséget.

Úton a végső pusztulás felé?

A földi világ fennmaradásáért érzett felelősség ugyanakkor immár nemcsak távlati stratégiáink felvázolásánál, de mindennapi döntéseink meghozatalánál is megkerülhetetlen szempont. A fejlődés mitologizálására alapozott nyugati modell – mint azt az India és Kína gazdasági felzárkózásával együtt járó „környezetszennyezési boom” mutatja – tarthatatlannak bizonyult. A felelősség elodázásából következő hatások napról napra közelebb juttatják bolygónkat a visszafordíthatatlan pusztuláshoz. Mit tehet az egyén a politikai és gazdasági érdekkörök szűklátókörűsége és harácsoló mentalitása ellenében? A megoldást egyesek a civilizált társadalomból való kivonulás utópiájában látják. Mások – soraikban szaktekintélyekkel – kicsinyíteni igyekeznek az emberiség felelőtlen gazdálkodásának várható hatásait az élővilág egészére. Hetesi Zsolt az energiaforrások kimerülését mutató, számszerű adatokkal látványosan cáfolta a gazdasági növekedés különféle teóriáit – fizikai, társadalomtudományi, ökológiai és gazdasági érvek sorát tárta a megjelentek elé –, miközben többször hangsúlyozta a szemléletváltás, a morális felelősség egyre sürgetőbb fontosságát.

Radikálisan csökkenteni a fogyasztást!

Hallgatói kérdésekre, melyek a Föld és az emberiség jövőjére vonatkozó lehetséges forgatókönyveket firtatták, a fizikus olyan jövőkép tudatosítását tartotta hasznosnak, amely a fogyasztás – hangsúlyosan a fogyasztói civilizációra jellemző ártalmas és haszontalan termékek előállításának – radikális csökkentését, a helyben termelés és a társadalmi közösségek megerősítésének lehetőségét tekinti elsődleges felelősségének. A társadalmi és politikai közöny ellenében a civil kezdeményezések erejében hisz. A fosszilis energiahordozók helyettesítését az alternatív energiahordozók - a nap, a szél, a biomassza, a geotermikus energia - hasznosításában, a vízkészletünkkel való jó gazda bánásmódot az ártéri gazdálkodásban és a víztározók kiépítésében látja. A kieső, vagy radikálisan csökkenő energiaforrások pótlását számításai szerint mindezen alternatív lehetőségek teljes kihasználásával sem tudnánk kiváltani, mely eleve feltételezne Magyarországon sok száz négyzetkilométernyi napelemmel működtetett naperőművet, hegységeinkben működő szélerőműveket, 2 km mélyre fúrt, a Föld hőjét kitermelni tudó kutakat, amelyek helyett ma – e felvillantások szerint a jövőben használatlanná váló – autópályákat építünk… Az előadó kitért a keresztények, sőt minden ember felelősségére is: az ószövetségi teremtéstörténet értelmében az ember azért kapta a Földet, „hogy művelje és őrizze meg” (Teremtés könyve 2,15). Közös feladatunk és felelősségünk a teremtett világ védelme, a bibliai parancs mindkét tagját megtartva és elvégezve.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.