Gazdaság

Szárazságtűrő gabonákra van szükség a klímaváltozás miatt

Szárazságtűrő gabonákra van szükség a klímaváltozás miatt

2009. október 21., szerda
Szárazságtűrő gabonákra van szükség a klímaváltozás miatt

A mai kor elsősorban szárazságtűrő gabonát követel. A globális felmelegedésre adható válasz vagy ez, vagy az öntözés - mondta el Véha Antal, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Dél-alföldi Agártudományi Centrumának elnöke szerdán Szegeden, az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete által támogatott konferencián.

Véha Antal

beszámolt arról, hogy a Szegedi Biológiai Kutató Intézet, a Gabonakutató és az SZTE közösen keresi a megoldást, számos új fajta fejlesztésében vesznek részt. Rámutatott: Magyarország kifejezetten búzatermelésre alkalmas terület a talajadottságok és az éghajlat alapján. Most az a feladat, hogy a terület megmaradjon, meg kell győzni a gazdákat a búzatermesztés fontosságáról. A jó terméknek már könnyű jó piacot találni - jegyezte meg a szakember. Véha Antal szerint rendkívüli jelentőségű a Pannon-gabona program, amelyet a hazai kutatók indítottak az Magyar Tudományos Akadémiával közösen, és amely a búzatermesztési hagyományok felelevenítését tűzte ki célul. A program az Alföldön termelt magyar búzára épít, amely a rendkívül jó keménységi értékekkel és magbelső-struktúrával rendelkezik, jó tésztaminőséget eredményez. Bár a mennyiségi versenyt Európában nem tudja felvenni, a minőségben jelentős fölénnyel rendelkezik. A szegedi konferencia az Élelmezési Világnaphoz kapcsolódó tanácskozássorozat egyik állomása volt. A főkonferencia október 16-án tartották Budapesten, a Magyar Élelmiszertudományi és Technológiai Egyesület szervezésében. Keszthelyen az állati termékek és azok feldolgozása volt a fókuszban, Debrecenben az agrárgazdálkodás, Szegeden pedig az élelmezés során a növényi ágazat, a gabonatermékek kerültek a középpontba. A konferencián jelen volt az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezetének regionális képviselője,

Maria Kadlecikova

is, aki az MTI-nek elmondta: jelenleg a világon több mint egy milliárd ember éhezik. A folyamatot meg lehet állítani megfelelő anyagi ráfordítással, ami azonnali 83 milliárd dollár mezőgazdasági befektetést jelentene. Maria Kadlecikova szólt arról, hogy a szegény országokban jó infrastruktúrát kell kiépíteni, olyan intézményhálózatot, amely a partnere lehet a külföldi segítőknek. Támogatásra van szükségük a jó minőségű vetőmag alkalmazásához, és az öntözés kialakítása is nagyon fontos. Az utolsó nagy probléma pedig az élelmiszerláncolatban a raktározás, a megtermelt élelmiszer ugyanis sok esetben tönkremegy, mert nem tudják szakszerűen tárolni. Későbbi feladat lesz majd, hogy a szegényebb országokban megtermelt árut a megfelelő élelmiszerbiztonsági előírások mellett a piacra kell engedni az Európai Unióban - részletezte Maria Kadlecikova.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.