Nyit a nyilvánosság felé a mérnöki kamara
Májusban tisztújítás történt a Magyar Mérnöki Kamaránál, amely nagyobb nyilvánosságot szeretne kapni, a médiával való együttműködéssel is növelve társadalmi szerepét és súlyát. A testület a különféle mérnöki szakmák összefogására, az együttműködésre helyezi a hangsúlyt – hangzott el a július 31-én tartott sajtóbeszélgetésen.
A Csongrád Megyei Mérnöki Kamara sikeres működése titkának azt a bizalmi struktúrát tekintik, ami máig jellemzi a kamara működését.
A Magyar Mérnöki Kamarát a mérnökök saját elhatározásukból hozták létre, köztestületként, valódi szakmai önkormányzatként működő szervezetről van szó, melynek költségvetése független a közpénzektől. A kamara 19 megyében, 19 tagozattal és jelenleg 19 ezer mérnökkel működik, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara taglétszáma 713 fő. A kamara magas szintű szolgáltatásokkal segíti tagjait: ellátja a szakma érdekképviseletét, támogatja a mérnökök együttműködését, szakmai névjegyzéket vezet, létrehozott szolidaritási alapot, honlapot üzemeltet stb. Az Európai Unióhoz való csatlakozással sürgetővé vált az EU-szabványok magyar nyelvre történő lefordítása, ennek támogatására a kamara a jövőben is hangsúlyt fektet. A felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök névjegyzékének vezetését szintén e testület látja el. A szakma támogatás most annál is inkább egyre időszerűbb, hiszen 2010-től a mérnökök számára is teljesen megnyílik az európai piac. A kamara szeretné segíteni a mérnököket versenyképességük növelésében. Problémát jelent például, hogy a szakemberek nagy része kis- és középvállalkozásokban dolgozik, és a körbetartozások nehezítik boldogulásukat. 19 ezer jól képzett mérnök tudása jelenleg nagyon sok esetben nem tud megfelelően hasznosulni, mert hiányoznak azok a működési feltételek, amelyekkel ez a szellemi tőke mozgósítható lenne – emelte ki
Bodor Dezső
, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara (CSMMK) elnöke. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, valamint a regionális operatív programokat csak a mérnökökkel jól együttműködve lehet megvalósítani – hangsúlyozta a kamara elnöke. Az eljárások értelmetlen körülményessége, és sok esetben feleslegessé váló, többfordulós, vég nélküli terveztetések a mérnöki munkával való pazarlást vonják maguk után. Ugyanakkor, amikor valóban szükség van a jó műszaki tervre, az nem hagyható el, megoldandó a szerzői jog kérdése is – derült ki az elnök szavaiból.
Márai Sándor
gondolatait idézve Bodor Dezső úgy összegzett: felelős mérnökként a közérdeket szeretnék szolgálni: a nemzetgazdaság fejlődését azzal segíteni, hogy minél jobb létesítmények valósulnak meg.
