Adóztatnak hideget, meleget?

A Parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint a jövő évtől az étkezési utalványok értékének csupán a fele maradna adómentes: a hidegétel-utalványoknál 3000, a melegnél 6000 forint, efelett 52,87 százalékos adóval és járulékkal terhelnék meg a juttatást. A hír óriási felháborodást keltett a szakszervezetek körében, de a súlyos gazdasági helyzetben érzékenyen érintette a munkavállalókat is.

A rendszer adómentessége kb. 20 éve létezik. A vállalati szférában jelenleg 1,5 millió munkavállaló részesül hidegétel-utalványban és kb. 1 millió kap „meleg" jegyet. Az étkezéshez kapcsolódó adómentes juttatások a bruttó átlagkeresetnek 4-6 százalékát képviselik, ami jelenleg az EU középmezőnyét jelenti. Az adómentes melegétel-jegy az átlagos nettó keresetekhez mérten 15 százalékot tesz ki. A rendszerben az étkezési jegyek felhasználása azt jelenti, hogy a munkavállalók 65 százaléka fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, ami számos étterem napi bevételének 60 százalékát és foglalkoztatási szintjét biztosítja. Elvileg akár 250-300 milliárd forintot is hozhat az állam konyhájára az új adónem bevezetése, a kormány azonban a bevételnek csupán a töredékével számol, ugyanis a cégek nagy része a jelentős adóteher hatására megszüntetné az ilyen jellegű kifizetéseket. Az Étkezési Utalványforgalmazó Egyesület felkérésére készített legújabb felmérés szerint, ha adót kell fizetni, csak a munkáltatók harmada adna továbbra is étkezési jegyet dolgozóinak. Ennek mérhető piaci hatása a következő: mintegy 130 milliárd forint értékű vásárlóerő teljesen kikerül a piacról - tovább erősítve a gazdasági recessziót, 16-17 milliárd forint áfa nem kerül befizetésre, közvetve vagy közvetlenül 15-20 ezer munkahely kerül veszélybe, mintegy 12 milliárd forint vendéglátói becsült adó- és járulékbefizetés nem jelenik meg a költségvetésben. A környező országok példáján látjuk, hogy gazdasági válság idején szomszédainknál növelik az utalványokban biztosított, adómentességet élvező vásárlóerőt, mert a munkaadó számára költséghatékony megoldás a dolgozó megtartása, a költségvetés számára a felhasználás biztos áfabevételt generál, a befizetések segítik a költségvetési hiány finanszírozását, és nem utolsó sorban a vásárlóerő felhasználása hazai termékben, hazai munkahelyen történik. Jelen gazdasági helyzetben, amikor a devizás hiteleket legalább 20 százalékkal magasabb forintösszegben törlesztik a háztartások, az adómentes juttatások elveszítik vásárlóerejük 20 százalékát a megadóztatással, az áfa összege pedig vélhetően 3 százalékkal emelkedik, akkor nagy biztonsággal prognosztizálható, hogy mindennek közvetlen hatása lesz az emberek életére is. Az adómentes juttatások megadóztatása tekintetében nyilván nem számíthatunk a költségvetési bevétel növekedésére, de nagy valószínűséggel igen a kedvezőtlen társadalmi, munkanélküliség-növekedési és szociális hatásokra. Akkor meg minek az egész hóbelevanc?