M43-as: fele sem igaz

Íme ezt is megéltük: kedden a szegedi városházán ünnepélyesen aláírják a 43-as autópálya építési szerződését. Üröm az örömben, hogy egyelőre csupán a Szeged-Makó szakasz kivitelezéséről van szó - ennyire tellett -, a román határig kígyózó négysávosra még egy darabig várnunk kell. De aki a kicsit nem becsüli , a nagyot nem érdemli - tartja a mondás. Minden nap késlekedés felesleges balesetekben, emberéletekben, forgalmi dugókban mérhető.

A 32 kilométernyi sztráda, valamint a hozzá kapcsolódó 7 kilométer főút 61 milliárdos áron készül a tervek szerint. A kivitelezésben két szegedi kötődésű cég - a Hídépítő és a SZEVIÉP Zrt. - is szerepet kapott. Évek óta teli van a kirakat azzal, hogy milyen nagyszerű dolga lesz a Makó és Szeged vonzáskörében élőknek, az országnak és persze Európának, hogy elkészül az E43-as autópálya. Ezzel szemben Románia és Bulgária uniós tagságával nemcsak az addig sem elenyésző közlekedési gondok szaporodtak meg a térségben, de a 43-as út mentén élők mindennapjai is egyre keserűbbek a folyvást erősödő átmenőteherforgalom miatt.

Az autópálya pedig csak nem akart épülni

.

A tűréshatáron túl

Nem is a politikai akarat hiányzott, hangzatos nyilatkozatokból eddig sem volt hiány. Az ígéretek tettekre váltása halad lassan. A makói elkerülő szakasz befejezésének határideje 2010. augusztus 31-e lehet. A főút mellett élők azonban továbbra is kételkednek abban, hogy ez a határidő betartható. Az ott lakók aggodalma nem egyfajta ellenzéki ellendrukkból táplálkozik, hiszen ha valakinek, nekik érdekük a beruházás mielőbbi befejezése. Egyszerűen nyugalmukat, ingatlanjaikat, életüket féltik. Két éve egy átlagos napon Makó belterületén mintegy hatszáz kamion haladt át - és ez a forgalom kikerülhetetlenül Szeged átvezető útjain is meg kellett hogy jelenjen -, tavaly nyáron ez a szám több mint négyszeresére, 2800-ra emelkedett. A határérték fölé emelkedett a zaj- és a rezgésterhelés is. Drasztikusan megnőtt a közúti balesetek halálos áldozatainak száma is. Annyi biztos csupán, hogy az érintett területek kisajátítása valóban elkezdődött. Ezzel lezárul egy régóta zajló földterület-spekulációs időszak is. A tervek szerint az építés szakaszolása a következő: az első szakasz a régi ötös út melletti, jelenlegi végpontot köti össze a Hódmezővásárhely felé vezető 47-es úttal, a második szakasz a 47-es úttól Marosleléig tart, és tartalmazza az új kétszer kétsávos Tisza-hidat is. A leghosszabb, de építési szempontból viszonylag könnyű (kettébontott) szakasz a Maroslelétől induló, a Makót északról elkerülő. A régészeti feltárás az első két szakasznál várhatóan problémamentes lesz, az utolsó szakaszon azonban elhúzódhat a feltárás.

A régészek már nekiestek volna

A régészek már hónapok óta a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat és a beruházó Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. engedélyére vártak, hiába. Ők ugyanis tudják, egy évnél rövidebb idő alatt nem lehet végezni a feltárással, mondjon bármit is bármely politikus. Ezt a munkát nem lehet sürgetni. Az első szakaszon ki kell váltani a MOL közműveit is, miként az utolsó szakaszon a békák vonulását biztosítandó környezetvédelmi kérdéseket kell megoldania az építőnek. Hogy ez mennyire hátráltatja az építkezést? Szakemberek szerint mindez csupán pénz, eszköz és munkaerő kérdése. Ha nem sajnálják ki e tényezőket a beruházók, tartani lehet az ütemezést. Váratlan problémákat az időjárás és a Tisza vízállása okozhat a hídépítés során. Kérdéses továbbá, hogy mikor és merre kígyózik a Déli Áramlat vezetéke. Mindezekkel együtt - a fenti feltételek megléte esetén - a tervek akár tarthatóak is lesznek. A kérdés csupán az marad, mi lesz a Makó–Nagylak szakasszal? Mert erről mostanság nem sok szó esik. A lényeg, hogy Szeged és Makó szocialista polgármesterei az önkormányzati választásokra beválthassák ígéretüket. A többi néma csend...