Vasárnap rendezik a Szobori búcsút az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban

Vasárnap rendezik a Szobori búcsút az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, az ünnephez kapcsolódva egész napos programokkal várják a látogatókat – tájékoztatta Kodácz Csengele, az intézmény marketingvezetője szerdán az MTI-t.

A búcsú hagyománya szorosan kötődik az emlékpark történetéhez: a helybeliek több mint száz évvel ezelőtt jöttek itt össze először, hogy megemlékezzenek Árpádról, a honszerző vezérről. Az 1896-os millenniumi évben megépített Árpád-emlékmű országos jelentőségű nemzeti búcsújáróhellyé vált.

Az összejövetelekhez mindig kapcsolódott szentmise is, ezért a helyiek „szobori búcsú” néven kezdték emlegetni a Kisboldogasszony ünnepnapján tartott megemlékezéseket.

Az első világháború alatt a látványos ünnepségek szüneteltek, az 1919-es forradalom eseményei pedig gátolták a szobor körüli évenkénti búcsújárást. A rendezvény a harmincas években éledt újjá, s időpontja augusztusról szeptemberre került át. A háborút és a földosztást követően az esemény kiüresedett, utoljára 1946-ban tartottak ünnepséget az emlékműnél a régi tradíciók szerint.

A szertartás keretében adják át az emlékpark saját alapítású kitüntetése, a Szer Üzenete-díjat. A monostorásatások során itt fellelt íjas ezüst pecsétgyűrű másolatát olyan keresztény embereknek ítélik oda, akik képesek közösséget teremteni és példamutató életükkel segítenek Ópusztaszer üzenetét – hit, megmaradás, hűség, hazaszeretet – mind több emberhez eljuttatni.

Az ünnepi szentmisét követően honfoglalás kori lovasbemutató fogadja az egybegyűlteket, a Nomád parkban hagyományos íjakat próbálhatnak ki a látogatók, a skanzenben Mester László és zenekara, autentikus népzenét játszik, kézműves foglalkozások várják a vendégeket, a hódmezővásárhelyi tanyai olvasókörnél kemencés finomságok sülnek, a csongrádi halászház portáján Boka Gábor utcaszínháza szórakoztatja a közönséget. A Nagyréten pedig kora délután lovaskocsis ügyességi versenyt rendeznek.