Egyház

Százéves a Magyar Pünkösdi Egyház

Százéves a Magyar Pünkösdi Egyház

Márton Andrea
2023. december 13., szerda
Százéves a Magyar Pünkösdi Egyház

Százéves a Magyar Pünkösdi Egyház, a jubileum alkalmából hat éven át tartó programsorozatot szerveznek.
 

Az egyház közleményében azt írta, jubileum nyitányaként a Somogy vármegyei Darányban megemlékeztek arról, hogy 1923-ban ott adták át az első pünkösdi imaházat Magyarországon. A programsorozat részeként 2024 tavaszán Országos Pünkösdi Konferenciát rendeznek, amelynek témája a pünkösdi identitás megerősítése, a gyökerek megismerése és a jövő irányainak meghatározása.

A programsorozat 2028-ban, az egyház hivatalos megalakulásának századik évfordulóján, nagyszabású evangelizációs rendezvénnyel zárul. A centenárium alkalmából több kiadvány, köztük a pünkösdiek százéves történetét bemutató könyv is készül majd.
 

A közleményben idézték Földesi Tamást, a Magyar Pünkösdi Egyház tavasszal megválasztott elnökét, aki szerint "az eltelt száz év bizonyíték arra, hogy Isten használni akarja a pünkösdieket a társadalom szolgálatában. Elődeink, egy évszázada, erős küldetéstudatot éreztek az emberek megszólítására, hiszen megtapasztalták, hogy ha betegekért imádkoztak, azok meggyógyultak, szenvedélybetegek megszabadultak..."
 

Földesi Tamás hozzátette: 

az elmúlt száz évben felhalmozott lelki-szellemi tőkét szeretnék beépíteni mindennapjaikba, hogy ugyanilyen "imádságos lélekkel és tűzzel" éljék meg hitüket gyülekezeteikben, és ugyanezzel az erős küldetéstudattal hirdessék az evangéliumot és szolgálják a magyar társadalmat.

A centenáriumi ünnepségsorozat illeszkedik abba a megújítási folyamatba, amelyet a tavasszal megválasztott új elnökség kezdeményezett. Céljuk, az evangélium hirdetése mellett, hogy a gyülekezeti életet helyezzék az egyház középpontjába, új szemlélettel építsék lelkipásztori és szolgálattevői közösségeiket, hangsúlyt helyezzenek a következő generáció felkarolására, valamint intézményeik révén szerepet vállaljanak a társadalomban.

A pünkösdi mozgalom meghonosítói a századfordulón vándoroltak ki Amerikába, és ott csatlakoztak pünkösdi gyülekezetekhez, majd hazatérve hirdették az evangéliumot. Körülöttük alakultak az első imacsoportok, gyülekezetek.

Az első pünkösdi imaház 1923-ban, a Somogy vármegyei Darányban épült a Clevelandből hazatért Szalai József és felesége munkája nyomán. A darányi mellett alakultak imacsoportok, gyülekezetek Hajdúhadházon, Csetényben, Gyönkön, Bakonycsernyén, Kispesten. A pünkösdi gyülekezetek 1926-ban a Fejér vármegyei Csernyén (ma Bakonycsernye) tartották első közös konferenciájukat, ahol elnököt is választottak. 1928 februárjában Kispesten nyolc gyülekezet képviselői az amerikai pünkösdi felekezet mintájára megalapították az Isten Gyülekezeteinek Szövetségét, a Magyar Pünkösdi Egyház jogelődjét.

A pünkösdi egyház az Országgyűlés által elismert bevett egyház, több, társegyházakat tömörítő szervezet tagja. A keresztény, pünkösdi-karizmatikus irányultságú egyház országszerte működtet oktatási, valamint bentlakásos és nappali ellátó szociális intézményeket - tették hozzá.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.