Vasárnapi kávé sorozatunkban a szeged-csanádi püspökkel beszélgettünk
„Ma nem csak a háború a probléma, hanem tényleg bomlott agyú ideológiák is roncsolják az embert”- mondta lapunknak adott interjújában Kiss-Rigó László, szeged-csanádi püspök.
- A karácsony a béke szimbóluma, amire most hatalmas szüksége van a világnak. Régen volt már ennyi békétlenség, háború a világban, mint napjainkban. Többen fordulnak békét keresve az egyház felé?
- Erre legalább két síkon kell válaszolni. Ahhoz, hogy ne legyen háború, ahhoz elvileg nem kellene vallásosnak, kereszténynek, hívő embernek lenni, csak józannak.
De a józanság manapság a legnagyobb hiánycikkek egyike, akár a politikában, akár a háború kapcsán.
Ott minden van, csak észszerűség nincs, és nem is értjük pontosan a történéseket. Nem is látni még mikor és mi lesz a vége, mikor lesz béke. A másik béke, az amit saját magunknak tudunk teremteni magunkban, és részben magunk körül is. Ezekben a napokban azt szoktuk kívánni egymásnak, hogy kellemes karácsonyt. Ezen azt a nem kis dolgot értjük, hogy néhány órára, néhány napra tényleg kellemes legyen a környezetünk, ne fázzunk, jókat ehessünk, a hangulat legyen jó, a család legyen idilli környezetben együtt. Ez magában is nagyon jó dolog, ugyanakkor nem teheti meg mindenki, hiába akarja. Azok, akik háborús területen élnek, vagy azok, akik akár saját hibájukon kívül is valamilyen szükségben szenvednek ezt nem tehetik meg.
De ilyenkor benne van a levegőben, hogy hovatartozástól függetlenül, nem csak hívő emberek, keresztények, hanem mindenki jobban odafigyel a másikra, nagyobb a szolidaritás, jobban érezünk egymás iránt.
Kicsiben, nagyban, közvetlen környezetünkben, országosan is jobban odafigyelünk egymásra, segítünk egymásnak. A belső béke, viszont más dolog. Az csak azé igazából, aki karácsonykor a megváltó születésére is gondol. Ez a hívő embernek a plusz, a valódi belső béke. Ehhez az kell, hogy valóban élő kapcsolatban legyünk azzal, akinek a születését ünnepeljük. Ez a belső béke független a külső körülményektől, ez csak rajtunk múlik, akár háborúban, akár üldöztetésben, nehéz körülmények között, igazságtalanságot elszenvedve, bármikor a lelki békét érezhetjük. Ez az a többlet, amivel a keresztények rendelkeznek.
- A karácsonyi jókívánságok mellett mindig elhangzik az is, hogy boldog új évet, amire nem kétséges, nagyon nagy szükség van most. Mi kell ahhoz, hogy valóban boldog legyen a következő évünk?
- Sokan már nem küldenek kívánságokat, a klasszikus képeslap kiment a divatból. De ha jobban belegondolunk, annak nem sok értelme van, hogy megnyomok egy gombot és mindenkinek ugyanazt elküldöm a címlistán. Ilyenkor én, akinek tudok, személyes üzenetet küldök. Azon gondolkodok, hogy mit írjak le, mitől lesz boldog az új év. Kicsit mesterkéltnek tűnik, de igazi, valódi értékekben és élményekben gazdag, sikeres új évet szoktam kívánni.
Akkor lesz gazdag az év, ha valódi értékeket hoz.
- Erős az egyház Magyarországon? Tudnak támaszt és kapaszkodót találni az emberek?
- Az egyház éppúgy megtapasztalja az emberi korlátokat, nehézségeket személyi vonatkozásokban, és a külső körülményeiben, mint bárki, mivel az egyház semmiben nem különbözik a mindennapi embertől. Mindennapi emberek az egyház tagjai és ugyanúgy tapasztalják az időknek a problémáit, nehézségeit, hatásait, és ugyanúgy megküzdenek ezekkel. Hogyha valaki igazán tudatosan hívő ember, akkor van egy olyan plusz, ami nem az ő érdeme, hanem plusz muníció, hogy immunis legyen a hülyeségre, a józan ész elleni támadások ellen.
Ma nem csak a háború a probléma, hanem tényleg bomlott agyú ideológiák is roncsolják az embert, a társadalmat. Aki pedig nem immunis, annak a személyisége tönkremehet benne.
- Nem csak a világban, de Magyarországon, sőt a legszűkebb környezetünkben is rengetegen támadják az egyházat. Hogyan tapasztalja, ezek a hangok karácsonykor elcsitulnak egy kicsit?
- Nem akarok cinikus lenni, de hiányozna ha nem lenne ilyen. Nem biztos, hogy mindaz, amit teszünk az jó, de hogy támadások érnek, az biztató mindenképpen. Ez azt mutatja, hogy mégis van abban valami jó amit teszünk. Ez mindig így volt.
Nem vagyunk mazochisták se, de közismert a mondás: „Vértanúk vére a kereszténység maga.”
Ez az első három század alatt fogalmazódott meg, amikor hol intenzívebben, hol kevéssé intenzív módon üldözték a keresztényeket a Római Birodalomban. Másrészt, ugyan nem hiányzik az üldözés, és a támadás, de ilyenkor az ember az identitását jobban meg tudja vallani, tanúságtétele is hitelesebb, ha jól megfelel ezeknek a kihívásoknak.
- Nehéz és hosszú év van mögöttünk, és ahogy kezdtük a beszélgetést, a karácsonyra, a karácsonyi hangulatra mindenkinek nagyon nagy szüksége van. Milyen üzenetet küldene az olvasóknak az ünnepre?
- Karácsony üzenete, a tiszta üzenet az mindig ugyanaz, a körülmények mások, amiben megfogalmazzuk az üzenetet. Azt mondanám, hogy ne panaszkodjunk a körülményekre és egymásra, akkor se ha néha okunk is lenne rá.
Ne hivatkozzunk bármire, hanem tegyünk meg mi magunk mindent tiszta lelkiismerettel, ami rajtunk múlik és akkor biztos, hogy sokkal többre megyünk. Szegedre, a városra is igaz, ha egymásra mutogatunk, magunkat és másokat is csak kifigurázzuk, vagy csak legyintünk, azzal nem megyünk semmire.
Legalább a magunk területén, a saját lelkiismeretünk szerint tegyünk meg mindent a környezetünkért a társadalomban. Ha így teszünk, akkor biztosan jobb lesz a hangulat és a légkör és jobban fejlődik Szeged is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.