Egyház

Testre szabott mennyország

Testre szabott mennyország

2011. szeptember 1., csütörtök
Testre szabott mennyország

Avagy a hun Attila szkíta aranyszarvasa

Elgondolkodott-e már a kedves Olvasó azon, hogy mit jelent a vértói kurgánnál Nimród és Szűz Mária, a felállított székelykapukkal? Ismer-e olyan embert, aki szereti a taijit, magáénak vallja a jóga mögött rejlő filozófiát, ugyanakkor eljár misére is…?

Mindenkinek megélt vallásossága van (ezt nevezik vernakuláris vallásosságnak is), a hivatalos vallás csak a dogmákban létezik. Amikor a hittételeket átültetjük a mindennapokba, akkor még a pápának vagy a dalai lámának sincs „hivatalos vallásossága”, mert ők is valahogyan elgondolják, megélik ezeket a téziseket – magyarázza

Povedák István

, a Bálint Sándor Valláskutató Intézet munkatársa. A megélt vallásosságban pedig olyan elemek is szerepelnek, amelyek nemcsak egy-egy vallás dogmáihoz köthetők. Még a legkatolikusabb vagy legreformátusabb emberek is eljárhatnak például jógázni. Nem feltétlenül ez a baj.

Boszorkány a templomban

A népi vallásosság mindig is szinkretikus volt, sohasem egy dogmához kötődött, vagyis mindig több hitbeli elem és hiedelem keveredett egymással. Sőt, a régi népi vallásosság a kereszténységtől sokkal idegenebb dolgokat olvasztott magába, mint napjaink úgynevezett brikolázs vallásossága – magyarázza a kutató. Egy 19. századi faluban a templom közepére állított Luca-székre állva meg lehetett látni, melyik öregasszony a boszorkány, hisz az ugye a hiedelem szerint félrefordítja a fejét, hogy a szarva is beférjen a templomkapun… A népi vallásosság azonban mindig egy-egy hivatalos vallás tanításához kötődött. Aki például katolikus volt, elfogadta az egyház hivatalos tanításait, és emellett a fejében keveredtek a pogány időkből megmaradt babonák, mondák is – de az uralkodó dogmát nem kérdőjelezte meg. Ma, a brikolázs vallás esetében már nem így van.

Feng Shui, jóga és egy mise rendel…

Jött a globalizáció, az infokommunikációs forradalom – kinyílt hirtelen a világ a 80-as évek második felében. Hirtelen találkozott szembe a magyar társadalom is a nyugatról származó brikolázs vallási jelenségekkel – emeli ki a kulturális antropológus. A brikolázs vallásosság egy individuális, személyre szabott hitvilágot jelent: minden egyes vallás kelléktárából meríthet valami neki szimpatikusat az egyén. Hívják á la carte vallásosságnak, vagy „do it yourself” vallásosságnak is – tudtuk meg Povedák Istvántól. Egy kis Feng Shui, egy kis jóga, olykor-olykor vasárnapi katolikus mise. Mindenki annyit és abból, amit akar. Ennek megfelelően nem is létezik egységes brikolázs vallási jelenség, annyiféle a megjelenési formája, ahány ember van. Trendeket azonban fel lehet fedezni.

A múlt, ahogy mi szeretjük

A 90-es évek elején jöttek a Szent Antal-levelek, amelyeket meghatározott példányszámban kellett sokszorosítani, különben ez és ez történik. Mágikus karkötők, Afrikából rendelhető kövek, csodafogyókúrák, horoszkóp, jóga, keleti hiedelmek váltak divatossá. Ahol azonban megjelenik a globalizáció, automatikusan vonzza magával a lokalizációt is – ezt hívják glokalizációnak: visszafordulás az ősi, helyi, saját hagyományokhoz, mely az építészettől a művészetekig számos területen kifejeződik – fejtegeti Povedák István. Az ezredforduló tájától megfigyelhető, hogy mi is visszatérünk a saját magyar múltunkhoz, de nem mindig objektíven vizsgáljuk, hanem felnagyítva, idealizálva. Egyfajta társadalmi kompenzációként működik, melynek alapja, hogy kicsi, kiszolgáltatott nép vagyunk, akiket elnyomott a szovjet birodalom, előtte a németek, a Habsburgok, a törökök, most meg az EU, az Egyesült Államok gazdasági-kulturális befolyása alá kerültünk. Ha ehhez hozzávesszük a legnagyobb traumát, az országot megcsonkító trianoni békét, máris megérthető miért menekül egy „kitalált mitológiába” a magyarság egy jelentős része. Ez az, amivel a sors csapásait ellensúlyozni, kompenzálni akarja. Ez mutatja meg, hogy bármilyen sanyarú is a legújabb történelmünk, igenis vagyunk valakik, a világ egyik, ha nem a legősibb magaskultúrája – magyarázza a kutató.

Olyan mintha… – de nem az

Vannak, akik a magyar kultúrát, „magyar vallást” úgy tüntetik fel, mintha ez lenne a világon a legősibb, a legnagyobb és a legfejlettebb. Ennek egyik példája

Badiny Jós Ferenc

Jézus király, a pártus herceg című könyve, melyben a szerző kifejti, hogy Jézus gyakorlatilag magyar származású volt. Hasonlóképpen említhetnénk több, még élő önjelölt művelődéstörténész, néplélekkutató féltudományos munkáit – mondja Povedák István. Ezek a szerzők önkényesen, egysíkúan nézik a történelmi forrásokat, úgy, hogy az ő nézeteiket igazolják. Tudománytalan módszerekkel például a magyar nyelv mai szókészletéből etruszk, sumer vagy japán rokonságot vázolnak fel, míg az egyértelmű a cáfolatokkal nem foglalkoznak. Munkásságuk hihetetlen népszerűsége nem más, mint válaszreakció a társadalmi pszichében a történelmi kataklizmákra – összegez a kutató. A brikolázs vallásosság egyik leghangsúlyosabb ága Magyarországon éppen az ősmagyarkodó szinkretizmus, ami ellen például a Magyar Katolikus Püspöki Kar is felszólalt még 2009-ben. Ez az áramlat magyar elemekkel tölti meg a kereszténység tanításait, melynek eredménye egy egyszerre kereszténynek és „ősmagyarnak” látszó vallási brikolázs, egy szimulákrum. Ami olyan, mintha keresztény lenne, olyan, mintha ősi, magyar lenne, ám ez általában csak látszat.

A Föld szíve, Attila dombja

A brikolázs vallásosságnak kitermelődnek az új szent, „búcsújáró” helyei is. A buddhizmus magyarországi Karma Kagyüpa csoportja azt hirdeti, hogy a Pilisben található a Föld szívcsakrája, Dobogókőnél (a csakra az (emberi) testben található fő energiaáramlási gócpont, ahol az energiavonalak metszik egymást). Neve is mutatja: Dobogókő, itt dobog a Föld szíve, ráadásul a Pilis-hegység- ha úgy akarjuk látni – szív alakú. Azonban ezt a meggyőződést csak a magyarországiak vallják. Ha utánanézünk, a Stonehenge-től a Kheopsz-piramison át a Machu Picchuig sok más helyre teszik nemzetközi szinten a Föld szívcsakráját – csak Magyarországra nem. A Dobogókőre érkező turisták, „zarándokok” azonban a sziklán érezni, hallani véli a dobogást. Ha elmegyünk Dobogókőre, hatalmas nagy zöld faragott fakaput láthatunk, egyik oldalon Attila, másikon Buda, bent a montserrati Fekete Madonna szobrának másolata (képünkön) – a szép helyet az Ősmagyar Táltos Egyház alakította ki, amely egy ezoterikus, „magyarkodó” szinkretikus, brikolázs kisegyház. Így válik egy turisztikai helyből egyszerre új „szakrális” központ – meséli Povedák István. Hasonló példával találkozhatunk Tápiószentmártonban, ahol a terület gazdája,

Kocsi János

médiahadjáratban propagálta, hogy csodálatos gyógyulások történtek a dombon. Itt volt ugyanis Attila székhelye – állítja, hiszen 1920-as években itt találták meg a szkíta aranyszarvast. Az, hogy Attila hun volt, nem szkíta, senkit nem zavar – hívja fel a figyelmet az ellentmondásra Povedák István. A Tisza is akkor még bizonyos erre folyt, hiszen a hun uralkodó székhelyénél kellett lennie. Hatalmas, évente 150 ezres látogatószámmal bíró turisztikai-gyógyító komplexumot hoztak létre a parkban, ami korábban szovjet laktanya volt. A domb középpontjában található egy tábla, amire valaki gyógyulásáért hálából rátett egy Szűz Mária-szobrot, mellette egy persely, benne katolikus szentképekkel…

Szűz Mária a pogány sátorban

Augusztus 12-étől idén négy napon át tartott a Magyarok Országos Gyűlése, amit mindig Nagyboldogasszony – azaz Szűz Mária ünnepe –, augusztus 15. körül szerveznek meg. 250-300 ezer ember gyűlik össze az eseményre, mely pozitív módon a magyar identitást, magyar kultúrát, azaz a magyarságtudatot szándékozik erősíteni. A rendezvény szakrális középpontjában áll a Hétboldogasszony Hajléka sátor, amely egy nomád sátor életfamotívummal. Itt kiállítják a Szent Korona másolatát, és körülötte reggelente napköszöntő szertartást végeznek, délben imát mondanak, éjjel szertüzet gyújtanak. A népviseletbe, vagy magyarosnak tűnő lenvászonba öltözött tömeg az ünnep napján elénekli a Boldogasszony Anyánkat – pontosabban a tömegből az a néhány ember énekli, aki ismeri, míg a többiek talán azt sem tudják mit hallanak. Így keveredik egymással a hagyományőrzés, a kitalált történelem, az ősi hiedelemvilág, a nacionalizmus és a kereszténység.

Vallásos, a maga módján

Minden emberben van igény a szakralitásra: ki a nacionalizmusban, a sztárkultuszban, a sportban vagy a már említett brikolázs vagy kvázi vallási jelenségekben éli meg a vallásosságot. „A brikolázs vallásosság jövője nehezen jósolható. Vannak, akik szerint lecseng. Én azt látom, ahogy a nacionalizmus kezd új erőre kapni, ez a fajta magyaros brikolázs vallásosság is erősödik” – véli Povedák István. Európában mind magasabb a „maga módján vallásos” emberek aránya. Nálunk ez egyre láthatóbban a magyaros brikolázs vallásossággal kapcsolódik össze. „Karikásostort és visszacsapó reflexíjat adunk a gyerek kezébe, ami nem baj, hiszen a történelmünk részei. Az a probléma, hogy sokan nem érzik, hol a határ, meddig tart a hagyományőrzés és hol kezdődik a fantázia…” – így a kulturális antropológus.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.