Idén ünnepli húszéves magyarországi missziós tevékenységét a Golgota Keresztény Gyülekezet. A sokak által szektáknak bélyegzett nem történelmi, protestáns keresztény felekezetek egyike ugyanolyan lendülettel folytatja missziós tevékenységét, az egyházakról szóló új törvény ellenére, mint azt tette az eltelt húsz év folyamán. A gyülekezet múltjáról és jövőjéről kérdeztem Kyle Eckhart szegedi lelkipásztort. – A Golgota Keresztény Gyülekezet most ünnepli huszadik magyarországi születésnapját, hogyan egyeztethető ez össze az új egyházi törvénnyel épp most, amikor már a törvény értelmében megszűnt egyház lenni? – Nem a jövő tekintetében ünneplünk, hanem a múlt tekintetében, azt, amit Isten már véghezvitt itt Magyarországon a Golgota Keresztény Egyházon keresztül. Összesen már huszonöt gyülekezet van jelen ebben az országban, ami az eltelt húsz évben plántálódott, és a jövőre nézve is igyekszünk minél több új gyülekezetet plántálni. Természetesen nem örülünk az új egyház törvénynek, de imádkozunk és dolgozunk rajta, hogy 2012. január 1-jétől ismét egyházként jegyezzék a Golgotát. Vezetőségünk igyekszik minden ehhez szükséges dokumentumot összegyűjteni és ősszel a parlament elé tárni. Az egyik kritérium az ezer fő megléte, ennek érdekében aláírást gyűjtünk, országszerte nagyjából három ezren vagyunk. Várjuk a további ismérveket, számunkra az egyházi státusz megőrzése azért lenne fontos, mert országosan a hajléktalanok, az árvák, és a prostituáltak felé való misszióink függnek tőle. – A Golgota Gyülekezet miben más, mint bármely élő hitű keresztény gyülekezet? – Amikor 1991-ben, a bajai baptista Hetényi Lajos lelkész elhívott bennünket Magyarországra, elsősorban a fiatalok felé való szolgálatra kérte a Golgotát. Egyrészt stílusbeli különbség tekintetében lazábbak vagyunk főként a külsőségek kérdésében, másrészt, ugyanakkor ugyanaz a hit jellemez bennünket, mint a hagyományos, tradicionális egyházakat, mi is az apostoli és niceai hitvallást követjük. Ézsaiás próféta alapján, „Jöjj ahogy vagy!”, nem fektetünk hangsúlyt a külsőre, könnyű zenével dicsőítünk, nem a viselkedést helyezzük előtérbe, hanem azt, hogy „Gyere Istenhez!”. – Miként vélekedik az gyülekezet arról, hogy gyakran szektának, „agymosodának”, vagy épp „pénzmosodának” nevezik ezt a közösséget, tekintve, hogy Amerikából jött? – Az igazi szekták az emberekre és a pénzre összpontosítanak, egészen pontosan arra, hogy miként csalható ki a pénz az emberek zsebéből. Mi Jézusra összpontosítunk, arra, hogy Ő mit tett értünk, és nem kívánunk az emberekből pénzt sajtolni. Ha keresztény közegben félünk valamitől, akkor gyorsan rásütjük a „szekta” bélyegét. Tény és való, hogy a Golgota Gyülekezet az Egyesült Államokból jött, ennek hátterében az áll, hogy a hippi mozgalom idején az 1960-as években volt egy keresztény szellemi ébredés. A vietnámi háború idején egy ellenmozgalomként keresték a hippi fiatalok az élet értelmét, és sokan örömmel hallották, hogy Jézus szereti őket, hogy értük is meghalt a kereszten. A Golgota Gyülekezet mintegy kis gyülekezet, huszonöt fővel indult útjára ez idő tájt Dél-Kaliforniában, majd újabb Golgota Gyülekeztek indultak útnak és ma már több mint ezerötszáz van jelen világszerte. Van olyan Golgota felekezet, amely például Indiában egy önálló kis mozgalomként működik, az Egyesült Államokban a tíz első egyház között található. – Itthon a Golgotának milyen kapcsolata van a többi keresztény felekezettel? – Személyesen én úgy gondolom, hogy nagyon jó, a Golgota Keresztény Gyülekezet az Alliansz Magyar Evangéliumi Szövetség tagja, ami egy olyan több mint százötven éves szövetség, amelyben a Krisztus hívő személyek, gyülekezetek és szervezetek fognak össze a misszióért. Itt Szegeden jó kapcsolatot ápolunk a baptista közösséggel, Balogh Barna lelkész úrral, és gyülekezetével volt alkalmunk együtt dolgozni. Például a vásárhelyi baptista evangelizációkor, amikor többen segíthettünk, én magam pedig ott is prédikálhattam, ami igen nagy áldás volt. A pünkösdi felekezettel is jóban vagyunk, olykor a dicsőítés vezetőjük átjön hozzánk, hogy zenével áldjon meg bennünket, dicsőítést vezessen, Szegeden őket sokan a Sion Gyülekezetként ismerik. Ugyanígy jóban vagyunk a Biblia Szól Közösséggel, a Szegletkő Gyülekezettel, a városban levő kis keresztény közösségekkel. Országosan a baptista, és a pünkösdi felekezet vezetői is felszólalnak majd a húsz éves ünnepi alkalmunkon szeptember 4-én, Budapesten a Városmajor szabadtéri színpadánál, akik úgy látják, hogy közösségünk jelenléte ebben az országban áldásként jelenik meg, nagyjából másfél-kétezer embert várunk erre a különleges alkalomra. Az eltelt húsz évben olyan réteget tudtunk megszólítani, a fiatalokat, akiket nem olyan könnyű az evangélium jó hírével elérni. – Tizenhat éve költözött Magyarországra az Egyesült Államokból, magyar a felesége: miként látja a magyar hívőket? – Úgy látom, hogy akik valóban hívőnek vallják magukat ebben az országban, azok őszintén szomjaznak Isten igéjére. Ma már rengetegen vannak azok, akik az interneten keresztül próbálnak keresztény oldalakat elérni, azon keresztül tanulni Isten igéjéről, igyekszünk az internetes jelenlétünket megerősíteni. Törekszünk rá, hogy minél több olyan keresztény tanítást tegyünk elérhetővé a világhálón, ami tisztán a Biblia igéjén alapszik. – Arról miként vélekedik, hogy a kereszténységet gyakran az erős nemzetiségi tudattal, valamint a politikai identitással kapcsolják össze?– Sajnos valóban sokan megteszik ezt a kereszténység nevében, de a Bibliát olvasva egyértelmű, hogy Isten minden népnek, minden egyes embernek az Istene, ahogy Pál apostol mondta: Krisztusban már nincs görög és pogány, benne már egyek vagyunk. Az nem baj, ha valaki büszke az otthonára, születésének helyére. Én személy szerint büszke vagyok arra, hogy amerikai állampolgár vagyok, és ugyanígy büszke vagyok arra is, hogy igazi „szögedi embör” lettem a hosszú évek folyamán. Úgy tekintek az életemre, mint akinek két igazi otthona van, nem szeretem jobban az egyiket a másiknál. Ugyanakkor, ha valaki nagyon erős nemzetiségi tudatot kelt az emberekben és azt állítja, hogy ez a kereszténység, az éppen a kereszténység ellenkezőjét demonstrálja. Hiszen ebben az esetben egy olyan hitvallássá válik, amely kizárja bizonyos nemzetiségek csoportját, holott a kereszténység bármely nemzetiségből befogadja az embereket. Amikor a kereszténység találkozik egy kultúrával, az adott kultúra sajátos jegyei természetesen megtarthatók, a kettő nem zárja ki egymást, igyekszünk a kettőt egyensúlyba állítani egymással. – Miként foglalná össze néhány mondatban, mi a kereszténység lényege? – Isten teremtette az embert, Ő egy olyan szerető személy, aki három személy egyben: az Atya, a Fiú és a Szent Lélek. Isten maga a tökéletes szeretet, az ember teremtése révén is ezt nyilvánította ki. Az ember az Éden kertben bűnt követett el, és ezáltal elválasztotta magát Istentől. Az emberek a mai világban nem szeretnek a bűn problémájáról beszélni, de az tény, hogy minden ember bűnös Isten szemében, ezért nincs reménységük. Isten ezért elküldte egyszülött fiát, aki azt a bűntelen, tökéletes életet élte, amit mi nem tudtunk és tudunk élni. Jézus azt a halált kapta, amit mi érdemeltünk volna, a bűneinkért szenvedett, de harmadnapra feltámadt, így nekünk ajándékozhatta, az emberileg soha ki nem érdemelhető örök életet. Dióhéjban a kereszténységet úgy mondanám, hogy Isten szeret minket és mindent megtett azért, hogy Jézus Krisztuson keresztül hit által megismerhetővé váljon számunkra.
