Egyház

Havas Boldogasszony napi búcsúra készülve + PANORÁMA

2010. július 28., szerda

Évente több ezren látogatnak el augusztus első hétvégéjén a Mátyás térre, ahol a Dél-Alföld legrégebbi vallási ünnepét, a szeged-alsóvárosi Havas Boldogasszony országos nagybúcsút rendezik meg. Idén július 31-én és augusztus 1-jén kerül sor a szegedi katolicizmus legrégebbi, folyamatosan a köztudatban is élő ünnepére. A török előtti középkori és reneszánsz kori katolikus vallásgyakorlásról nagyon kevés ismeretünk van. A délvidéki katolicizmus történetében nagy törés volt a török megszállás. Az biztos, hogy már a török időkben, és azután, a 18. század elejétől kezdődően a legnagyobb katolikus ünnep Szegeden az alsóvárosi Havas Boldogasszony nagybúcsú volt – magyarázza Miklós Péter történész-muzeológus (alsó képünkön). Ennek az az oka, hogy a török időkben végig működhettek a ferencesek, ugyanis egyedül ezt a rendet tűrte meg a török, valószínűleg a saját „szerzetesi jellegű” mozgalmára, a dervisekre emlékeztethette őket. A ferencesek koldulásból tartották fenn magukat, tanítottak, betegeket ápoltak, lelki gondozást végeztek. Másrészt a magyar nyelvű katolikus vallásgyakorlásnak az alsóvárosi ferences kolostor volt a helyszíne – a 16. században ugyanis Szeged városában is elterjedt a protestantizmus, főleg a református vallás, a katolicizmust pedig éppen a ferences közösség őrizte meg. Az alsóvárosi templom építése 1503-ban fejeződött be, és 1509. augusztus 5-én szentelték fel. Patrónája Szűz Mária, a templom titulusa pedig Havi Boldogasszony.

A búcsú szombaton délután a fiatalokért, a papi és szerzetesi hivatásokért a ferences rend idei újmisései, Zarándy Kleofás és Posztós Erik által celebrálta szertartással kezdődik. Az esti zsolozsma és görögkatolikus liturgia után éjszaka fáklyás keresztútjárással folytatódik az ünnep rendeznek a templom előtti téren. Vasárnap délelőtt Ladocsi Gáspár püspök celebrálja a családokért tartott ünnepi nagymisét. Ezen a napon misét rendeznek az anyai és apai hivatásokért, az idősekért, a betegekért és az ápolókért. A búcsú zárószertartását vasárnap este Gyulay Endre püspök mutatja be. A részletes program ITT olvasható.

Ahová a hó hullott

A barokk újkori katolikus vallásnak központi eleme Szűz Mária – fejtegeti Miklós Péter. A Havas Boldogasszony ünnep ókori eredetű, a római Santa Maria Maggiore templom – amely egyike a régi római bazilikáknak – saját eredethagyományát ezzel magyarázza. A legenda szerint ugyanis kegyes alapítványt akart tenni egy gyermektelen római patrícius házaspár, az egyháznak egy templomot akartak adományozni. Álmukban megjelent nekik Szűz Mária, és azt mondta, ahova másnap hajnalra hó fog esni, arra a helyre építsék fel a templomot. Ezt az álmot látta a legenda szerint Liberius pápa is. Valóban ezen a helyen épült fel a bazilika. „A templom ünnepe és története is mutatja, hogy Isten a saját akaratát különböző jelekkel mutatja meg az emberek felé” – összegez a történész. Szegeden a török idők után, a 18. század első éveiben indult meg az alsóvárosi kegykép tisztelete. A legenda szerint még a török időkben a templom közelében lévő – a nagyárvíz után feltöltött – Csöpörke-tó körüli mocsaras területen rejtették el a főoltár Mária-képét, s az egyik jámbor hagyomány szerint a török lova itt megbokrosodott, mert nem akart Szűz Mária ábrázolására rálépni. Ugyancsak csodás erőt tulajdonítanak a Fekete Mária-képnek is, amely a lengyelországi częstochowai Fekete Mária-kép másolata, s melynek a templom bejáratától jobbra mellékoltárt is emeltek.

A szegedi nagytáj találkahelye

A 18. században megindult a Temesköz és a Délvidék újbóli benépesítése, új községeket alapított itt a császári udvar, amelyek lakosságának jelentős részét szegedi lakosok töltötték fel. Az elszármazottak augusztus 5-én visszatértek a Tisza-parti városba, ekkor a szegediségüket, a „szögedi nemzethez” való tartozásukat ünnepelték meg azzal, hogy az itt élő távoli rokonokat, vagy pusztán a búcsú kapcsán a lelki rokonságukat keresték fel. 1940-ben Móricz Zsigmond is részt vett az ünnepen, és meg is örökítette egy külön fejezetben Rózsa Sándor a lovát ugratja című regényében. Juhász Gyula is versben emlékezik meg a Havas Boldogasszonyról, és a búcsúnak a szegedi néplélekben betöltött szerepéről. A legtöbbet pedig Bálint Sándor néprajzkutató, a vallási néprajz művelője foglalkozott a búcsúval, és az alsóvárosi katolicizmussal – emelte ki Miklós Péter.

Havasboldogasszony katolikus templom - Fekete Madonna

Havas Boldogasszony Nagybúcsú éjszakai körmenet

alsóvárosi búcsú