Juliusz Janusz: „Nekünk magunknak is meg kell újulnunk..."

- A hétköznapi emberek kevésbé tudják, mit jelent a szentelés a katolikus egyházban. Milyen jelentést hordozott konkrétan a mostani esemény?

- Megáldottuk a dóm főkapuját, ahogy a püspöki hivatal, illetve a szeminárium épületét is, és ezek az intézményeink tulajdonképpen azt mutatják, hogy mi jelen vagyunk a világban, az egyháznak feladata van itt, még akkor is, ha ez egy szekularizált világ, de itt vagyunk és próbálunk ajánlani valamit ennek a világnak a megváltoztatására, javítására.

- A székesegyházban tartott beszédében szólt a megújulásról is.

- A felújítási munkák, ahogy például a kapu felújítása is, szükséges és fontos dolgok, és ezek mindig arra is emlékeztetnek bennünket, hogy nekünk maguknak kell igazából megújulnunk, ez lenne a jelentése, a jelentősége annak, hogy felújítjuk a dolgokat. Minden egyes ember és a világ megújulása is abból kell hogy fakadjon, hogy mi mindnyájan Krisztus barátai vagyunk. Ahogy az evangélium is mondja, ő maga a kapu és ezen a kapun lépünk be egy igazságosabb és jobb világba.

- Apostoli nunciusként mennyire van rálátása a Szeged-csanádi Egyházmegyére?

- Ennek az egyházmegyének egy nagyon szép, régi története van, tudjuk, hogy még Szent István alapította, tehát tulajdonképpen ezeréves történelemre tekint vissza. Azt is tudjuk, hogy az egyházmegye régi határai átnyúlnak a mai Szerbiába, Romániába, ezzel tulajdonképpen egy találkozási pont lehet a nemzetek közötti barátság számára is. Ahogy láttuk, a szentelésen itt volt a nagybecskereki és a temesvári püspök úr is, ami mindennek az összetartozásnak a jele. Tudjuk, hogy a schengeni határok odáig még nem nyúlnak el, de azt is látnunk kell, hogy nekünk, egyháziaknak ezek a határok ebben a formában nem léteznek. Mi pontosan itt, Szegeden egy olyan helyet tudunk kialakítani, ahol ezek a határok kicsit összemosódhatnak, és ennek nagyon szép példája az, hogy az itteni papi szemináriumban például Nagybecskerekről vagy a szabadkai egyházmegyéből is tanulnak növendékek.

- Mit gondol, milyen Magyarország, a magyar katolikus egyház mai helyzete?

- Már maga az a tény, hogy Erdő Péter bíboros úr az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának az elnöke, jól jelzi azt, hogy Magyarország európai szinten is mennyire megbecsült helyzetben van, és mennyire különleges a helyzete, márcsak azért is, mert Kelet- és Nyugat-Európa között is egy találkozási pontot tud képezni. Ennek nagyon szép példája az, hogy Budapest nemcsak politikai, de nagyon sok vallási jellegű találkozónak is a színhelyévé vált: legutóbb például keresztények és zsidók között volt egy találkozó, azelőtt pedig az Európai Püspöki Konferencia Tanácsának az ülését is itt rendezték - ezek mind jelzik azt, hogy milyen fontos szerepben van ma jelenleg Magyarország, és azt is, hogy az egyház milyen választ adhat azokra a kihívásokra, amelyek a mai korunkban jelentkeznek.