„Meg kell találni a nyelvet a fiatalokhoz…”

Nem rosszabb a mai fiatalság sem, mint a korábbi generációk, inkább az őket körülvevő felnőtt világban keresendő a hiba - véli Laurinyecz Mihály atya, aki az ifjúsági és felnőttképzés területén végzett kiemelkedő munkájáért Kerkai-díjat kapott december 4-én. Az atya a Tarjánvárosi Egyházközség plébánosaként, a Szegedi Hittudományi Főiskola erkölcstant és morálteológiát oktató egyetemi docenseként, valamint az V. Cserkészkerület elnökeként tevékenykedik.

- Cserkészet - ismert fogalomnak gondolnánk, de valójában talán mégsem az...

- Sok téves elképzelés él a köztudatban a cserkészettel kapcsolatosan. Tavaly volt száz éve, hogy

Lord Baden-Powell

megalapította a cserkészetet, melynek lényege a fiatalok nevelése olyan eszközökkel, amelyek az ő kedvtelésüknek, karakterüknek a leginkább megfelelnek: játékos, vidám, természetközeli formában. Alapvetően sajátossága az, hogy van egyfajta természetfeletti hitre épülő háttere, erkölcsi értékrendje kifejezetten istenhiten alapul. A Magyar Cserkésszövetségen belül kerületek vannak; mi az V. Cserkészkerülethez tartozunk. Jelenleg a kerületünkben körülbelül négyszáz fiatal cserkészkedik.

- Hogy néz ki egy cserkészfoglalkozás?

- A cserkészet alapegysége az őrs. A hetente tartott őrsi foglalkozás témája attól függ, hogy éppen milyen próbára készülnek a fiatalok. Az alapító szemlélete, elképzelése szerint arra törekszünk, hogy minél inkább a természetközeli, játékos, a fiatalokat megmozgató feladatokkal foglalkoztassuk őket. Három-négy őrs képez egy rajt, általában havonta, vagy félévente vannak rajfoglalkozások. A rajok feletti nagyobb egység a csapat, ami összefogja az életüket.

- Említette a „próbákat", milyen megmérettetéseken kell a cserkésznek részt vennie?

- A kiscserkészeknek a piros, a fehér és a zöld pajzspróbát kell kiállniuk, itt a cserkészet alapjaival ismerkednek meg, a mozgalom történetével, alapítójával, alapvető magyarsági ismeretekkel, illetve olyan egyszerű gyakorlati dolgokkal, mint a felszerelések elkészítése egy portyához, vagy hogy a tanyázáshoz milyen kellékek szükségesek. A későbbi próbákra azután a cserkészek még jobban elmélyednek az említett témákban, illetve vannak úgynevezett különpróbák, ezek lehetnek akár kulturális vagy valamely tudományhoz kapcsolódó megmérettetések, de van színészpróba, vízicserkész-próba, kerékpározás, számítógép-kezelés vagy morze is - minden belefér, ami érdekli a fiatalokat, és ezekhez szakembereket is gyűjtünk össze.

Ismerni a nyelvüket

- Mi a tapasztalata, mennyire lehet megszólítani a mai fiatalokat?

- Meg lehet szólítani őket, ha ismerjük a nyelvüket. Ha nem abból akarunk kiindulni, hogy mi kik vagyunk, hanem hogy ők kik, mi érdekli őket, miben élnek. Csak sajnos inkább előítéletekkel közeledünk hozzájuk. Igaz, néha jogos a kritikánk, mert mások a mai fiatalok, mint a régebbiek, de ez mindig így volt, évezredek óta. A fiatal nemzedék másképpen gondolkodik, de nekünk kell megértenünk őket, mert mi vagyunk a tapasztaltabbak. Úgy tűnik azonban, hogy minden egyes nemzedéknek újból el kell sajátítani azt a módszert, hogy megtanuljon önmagán felülemelkedni, és a másikra odafigyelve közelíteni a fiatalokhoz.

- A nem vallásos fiatalok mennyire fogékonyak a vallásos nevelésre?

- Főleg vallásos fiatalok között vagyok, bár a cserkészjelentkezőnél nem feltétel a vallásosság, csak a vezetőknél. Célkitűzésünk az, hogy miközben előrehalad a cserkész az ismeretekben, úgy megtalálja a hitéletét és a természetfeletti képéről alkotott nézetének megfelelő közösséget is. A dogmák és a liturgia idegen számukra, de ha azt vesszük, hogy Jézus minden ember számára érthető nyelvet hozott, a felebaráti szeretet és Isten szeretetének tapasztalatát - ezáltal mindenképpen elérhetőek. Sajnos nem mindig ezzel kezdjük.

Nem rosszabbak

- Gyakorta hallunk manapság negatív kritikát a fiatalokról.

- Nem hiszem, hogy rosszabb a mai ifjúság, mint a korábbiak. Arról viszont lehetne beszélni, hogy a mai felnőttek milyenek, hogy mire neveljük a fiatalokat, hogy azt adjuk-e nekik, ami igazán érték számukra. A fiatalok csalódtak az intézményekben - ami miatt megintcsak mi felnőttek vagyunk a felelősek -, mert nem képviseltük igazan, hűségesen, és az ideáknak megfelelően azt, amit ránk bíztak. Emellett a természetfeletti értékek tudatos lejáratása működik manapság. Nem mindenkinek az érdeke ugyanis az, hogy egy mai társadalom fiatal generációja a hagyományos értékekhez legyen hű, sokkal inkább mindig az új keresésére ösztönöznek, akár olyan területen is, amiről előre látható, hogy nem lesz jó vége. Arra viszont jó mindez, hogy sokaknak hasznot hajtson.

- A neveléssel van a baj?

- Nem a neveléssel van probléma, hanem azzal, hogy azt mire használjuk. Azok, akik a reklámokat, vagy a tömegtájékoztatási eszközök bizonyos műsorait készítik, nagyon jól tudják, hogy mennyire nevelhetők a mai fiatalok. Sajnos néha tudatosan is kihasználják az ebben lévő lehetőséget, így nem nevelnek, hanem manipulálnak. A fiatalok ugyanúgy fogékonyak a tartós, természetfölötti értékek mentén történő nevelésre is, csak meg kell találni hozzá a nyelvet, és elkötelezettnek kell lennie a nevelőnek is.