Egyetem

Az emberi agy ismeretlen területei: szegedi kutatók az Alzheimer nyomában

Az emberi agy ismeretlen területei: szegedi kutatók az Alzheimer nyomában

Szegedi kutatók egyedülálló módon vizsgálják az emberi agyat. Remélik, hogy munkájukkal közelebb kerülnek az Alzheimer-kór gyógyításához.

Juhász Viktor
2025. augusztus 14., csütörtök
Fotó: Illusztráció/Pexels
Az emberi agy ismeretlen területei: szegedi kutatók az Alzheimer nyomában

Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy nagyszabású, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap által támogatott projekt keretében az Alzheimer-kór eddig ismeretlen okait kutatják. A mintegy 108 millió forintos projekt célja, hogy olyan, kizárólag az emberi agyra jellemző jelenségeket és sejttípusokat azonosítsanak, amelyek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában – írja az MTI.

A projekt keretében az Alzheimer-kór eddig ismeretlen okait kutatják Fotó: Illusztráció/Pexels
A projekt keretében az Alzheimer-kór eddig ismeretlen okait kutatják Fotó: Illusztráció/Pexels

Az Alzheimer-kutatás szegedi megközelítése

Tamás Gábor professzor, az SZTE Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének vezetője által irányított kutatócsoport munkája abban tér el a nemzetközi projektektől, hogy az agy funkcionalitását vizsgálja, nem csupán az idegsejtek mennyiségi jellemzőit. 

Míg sokan azt kutatják, hányféle idegsejt létezik, a szegedi tudósok arra keresik a választ, hogyan működik az emberi agykéreg, és miben más az emberi idegsejtek működése az állatokhoz képest. 

Ez a kutatási irány a professzor szerint hasonló fordulópontot jelenthet az agykutatásban, mint amit a fizika élt át a 20. század elején.

Miért különleges az emberi agy?

Az emberi agykéreg szerkezete hihetetlenül összetett, és az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a sejttípusok összetétele alapvetően különbözik az állatmodellekétől. Míg más szervek (pl. szív, máj, vese) esetében a kutatások elvégezhetők állatokon, az emberi agy esetében ez nem mindig lehetséges. Különösen igaz ez a magasabb rendű agyfunkciókhoz köthető betegségekre, mint amilyen az Alzheimer. 

A probléma gyökere az, hogy ha a betegség olyan sejtekhez vagy idegi hálózatokhoz kapcsolódik, amelyek csak az emberben fordulnak elő, akkor a más fajokon végzett kísérletek nem adhatnak releváns választ. Minél mélyebbre hatolnak a kutatók az emberi agy egyedi tulajdonságaiba, annál inkább szembesülnek azzal, hogy az állatmodellek nem alkalmasak az emberi betegségek teljes körű megértésére.

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.