Az amerikai Pennsylvania egyetemmel működik együtt az SZTE
Új irány a gombás fertőzések kezelésében.
A Szegedi Tudományegyetem, az amerikai Pennsylvania Egyetem és a brit King's College közös konzorciuma HU-rizont pályázatot nyert egy innovatív, mRNS-alapú terápiás kutatás megvalósítására.
A projekt célja a Candida gombafertőzés által kiváltott gyulladás hatékony kezelése. A kutatás vezetője, Prof. Dr. Gácser Attila, a Szegedi Tudományegyetem Biológiai Intézetének igazgatója, aki két évtizede foglalkozik patogén gombák vizsgálatával.
A terápiás megközelítés kidolgozását Karikó Katalin ösztönzésére kezdték meg.
A kutatók célja egy olyan mRNS-alapú terápia kifejlesztése, amely ellenállóbbá teszi a nyálkahártyát a Candida gomba károsító hatásaival szemben. Míg a hagyományos gombaellenes kezelések a kórokozó elpusztítására összpontosítanak, az új módszer a gyulladás csökkentésére és az egyensúly fenntartására helyezi a hangsúlyt. A jelenlegi kezelések egyik problémája, hogy a gomba kiirtása után baktériumfertőzés léphet fel, amely újabb kezelést igényel. A cél tehát nem csupán a gomba kiiktatása, hanem a nyálkahártya természetes védelmének megerősítése.
A kutatási programba Dr. Pardi Norbert, a Pennsylvania Egyetem professzora is bekapcsolódott, aki az mRNS-konstrukciók tervezésében és célba juttatásában világszinten elismert szakértő. A konzorcium másik kulcsszereplője Dr. Julian Naglik, a londoni King's College professzora, aki az epitéliális fertőzések kezelésének specialistája.
A kutatás egyik fő kihívása, hogy az mRNS-molekulát célzottan és hatékonyan juttassák be a nyálkahártya sejtjeibe anélkül, hogy túlzott immunválaszt váltanának ki. Ennek érdekében egy új vivőanyagot fejlesztenek, amelyet Dr. Csóka Ildikó kutatócsoportja dolgozott ki az SZTE-n. Ez biztosítja az mRNS megfelelő idejű és helyes felszívódását, ezáltal hatékonyabbá téve a kezelést.
A projekt egyedülálló abban, hogy nem a fertőzés megelőzésére, hanem a már kialakult gyulladás csökkentésére fókuszál. A kutatók olyan kiméra molekulát fejlesztenek, amely egyrészt kifejeződik az epitéliális sejtekben, másrészt semlegesíti a Candida által kiváltott gyulladást.
Karikó Katalin, az SZTE professzora szorosan együttműködik a kutatócsoporttal, és tapasztalataival segíti a projekt megvalósítását. A kutatók reményei szerint az mRNS-technológia ezen új alkalmazása jelentős előrelépést jelenthet a gombás fertőzések kezelésében, valamint hosszú távon más, hasonló gyulladásos betegségek terápiájában is alkalmazható lehet.
