Egyetem

Az életünket már most befolyásoló klímaváltozást kutatják Szegeden

Az életünket már most befolyásoló klímaváltozást kutatják Szegeden

2024. február 22., csütörtök
Az életünket már most befolyásoló klímaváltozást kutatják Szegeden

Az utóbbi években az óceáni tengeráramlatok szerepét kiemelten kezdték el vizsgálni a tudósok és maguk is meglepődtek az eredményen. Az elmúlt bő egy év kutatásaira alapuló modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy leállása 2025-2095 között várható. Dr. Gál Tamás, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezető docense magyarázta el, mi és miért várható a leállással kapcsolatban globálisan, illetve Európában.

 


A tengeráramlások szerepe óriási a Föld hőáramlásában, az éghajlat alakulásában. Leállásuk dominóként döntené be a Föld további fontos éghajlati rendszereit. Az Észak-atlanti áramlás Grönland előtti része az egyik kulcspontja a nagy rendszernek.  A lassulás abból adódik, hogy a felmelegedés következtében egyre intenzívebben olvadó jégtakaró hígítja a víz sótartalmát, ezért a víz alábukása egyre gyengül. 

A sebesség csökkenését már észlelték a kutatók, az áramlat leállását 2025. és 2095. közötti időszakra jósolják.

A mérések alapján látható lassuló fázist egy nagyon hirtelen leállás követi, ami után azonnal módosul az éghajlat. Hogy az összetett Föld-légkör rendszerben ezek a változások mit okoznak, hogyan és milyen időtávon, itt még nagyon sok mindent nem ismerünk és ha alaposabban vizsgálunk, akkor jobban meg tudunk érteni. Most egy ilyen pillanatban vagyunk, ami miatt ez izgalmas: a tudomány, több kutatócsoport együttes munkájával hogyan tudja megérteni, hogy fog-e ilyen esemény történni, hogyan zajlik le, mit fog okozni. Jelenlegi tudásunk szerint Európában érdekes módon lehűlést hozna a tengeráramlat leállása.

- mondta Dr. Gál Tamás, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének oktatója.

A modellezések alapján az egyik következmény lehet, hogy a trópusok egyes területein az emberi életre alkalmatlanná válhat a klíma. A hőmérséklet és a páratartalom emelkedése miatt az emberi test képtelen lesz párologtatni, ezzel lehetetlenné válik a hőháztartás szabályozása, ami végső soron halálhoz is vezethet.

Ahhoz, hogy ezt a leállást megakadályozzuk, nagyon gyorsan és intenzíven kell kibocsátást csökkenteni, hogy még megfogjuk a váltópont előtt a rendszert, mert ha a váltópontba eljut, onnantól kezdve már nem tudunk érdemben beavatkozni

 – hangsúlyozta az SZTE docense, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.