Fókuszban a hulladékcsökkentés az SZTE-n

A szegedi egyetemen számos kutatás zajlik, amelynek fókuszában a hulladékcsökkentés áll: legyen szó a mikroműanyagok eltávolításáról a vízből, vagy olyan újrahasznosító gépről, amelynek segítségével bárki képes otthoni körülmények között PET-palackokból alapanyagot előállítani a 3D nyomtatáshoz. A Tisza-parti universitas az Európai Hulladékcsökkentési Héthez kapcsolódva edukálásra is nagy hangsúlyt fektet: közösségi média kampányban ad tippeket a háztartási hulladék csökkentésére - írja az egyetem honlapja.

Az Európai Hulladékcsökkentési Hetet idén november 18-26. között hirdetik meg a szervezők. A fenntartható jövő érdekében 2009-ben indított kezdeményezésben résztvevő országokban egy teljes héten keresztül lelkes önkéntesek saját ötleteikkel hívják fel a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodásra, a hulladék keletkezésének megelőzésére, a termékek újrafelhasználására, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.

A kezdeményezéshez a Szegedi Tudományegyetem is csatlakozik, hiszen az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ Harmadik Missziós Fejlesztések Klasztere kiemelt figyelmet fordít a társadalmi felelősségvállalásra. Az egyetem közösségimédia-kampányában ad ötleteket arra vonatkozóan, hogy az egyén szintjén, saját háztartásokban mit tehetnek azért, hogy kevesebb hulladékot termeljenek.

A szegedi egyetemen számos kutatás zajlik, amelyek fókuszában a hulladékcsökkentés áll. A kutatók célja, hogy válasz-lehetőséget keressenek a hulladék-problémára, amely mára az élet minden területén jelen van. Az egyik ilyen a nano- és mikroméretű műanyagok jelenléte, amelyek napjainkban már megtalálhatók az óceánok vizében, a hegycsúcsokat fedő hótakaróban, ivóvizünkben, élelemiszereinkben és az emberi szervezetben egyaránt.

Dr. Szilágyi István, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék docense, az MTA-SZTE Lendület Biokolloidok Kutatócsoport vezetője, az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ kutatója beszélt erről.

A szegedi kutatók célja, hogy részletesen megvizsgálják a nano- és mikroműanyag részecskék elterjedését vizes környezetben és a kölcsönhatásukat a természetben előforduló anyagokkal és a már jelenlévő szennyeződésekkel, valamint hogy potenciális megoldást dolgozzanak ki az ivóvízből, tengervízből és szennyvízből történő eltávolításukra.

Ezt Kiri Hunor, a ReFilamer projekt vezetője részletezte.

A teljes cikk itt található.

Borítókép: Pexels