A rokonsági kapcsolatok azonosításában ért el áttörést a Szegedi Tudományegyetem

Az archeogenetikai vizsgálatokat jelentősen megkönnyítő új módszert közöltek az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika kutatói - írja az egyetem közleményében.

BMC Genome Biology folyóiratban közzétett új módszer áttörést jelent a vizsgált minták közötti rokonsági kapcsolatok azonosításában. A rokonsági analízis ugyanis korábban nagy bizonytalanságok mellett is csupán a nagyszülő-unoka kapcsolatig volt lehetséges.

Ezzel szemben a correctKin nevet viselő új módszerrel akár ükszülő-ükunoka rokonságig is megbízhatóan azonosíthatók a rokoni kapcsolatok, akár erősen károsodott régészeti, vagy igazságügyi mintákból is.

A módszer egyik nagy előnye, hogy közvetlenül a populáció genetikai analíziseknél használt adatokból dolgozik, akkár többezer mintát is képes egyszerre analizálni. A bővülő adatbázisnak köszönhetően a rokonsági analízisnél kiemelkedően fontos referencia adatok is rendelkezésre állnak.

Nemrégiben lapunk is írt arról, hogy több középkori magyar uralkodó és Mátyás király azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai tanszékének munkatársa. A székesfehérvári osszárium megnyitásával, és a modern archeogenetika segítségével lehetőség nyílt arra, hogy az ott őrzött csontmaradványokból DNS mintát nyerjenek ki a szegedi laborban.