Miniszteri biztos: jelentősen nőttek a felsőoktatásra fordított források

Az új felsőoktatási képzési szerkezettel kapcsolatos koordinációért felelős miniszteri biztos szerint a kormány jelentősen több forrást fordít a felsőoktatásra, mint három-négy évvel ezelőtt, de jó minőségű felsőoktatást nem a kormány, hanem az egyetemek, főiskolák tudnak megvalósítani.

Maruzsa Zoltán

a Magyar felsőoktatás 2016 - Helyzetkép: várakozások és eredmények címmel rendezett konferencián, csütörtökön Budapesten emlékeztetett arra, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű stratégia 60 célkitűzést, 200 akciót tartalmaz. Az ágazati stratégiák közül ötből négyben intenzív munka zajlik - jelezte. A múlt év jelentős eredményei között említette az intézmények tartozásállományának alakulását. Decemberben ezt 2,6 milliárdra tornázták le, ami egy 600 milliárdos rendszerben szinte a nullához közelítő összeget jelent. Ma az intézményrendszert pénzügyi stabilitás jellemzi - összegzett. Ez a kancellári rendszer sikere is, számos visszásságot mutató jelenséget számoltak fel - tette hozzá. Kitért a PPP-projektek kiváltására is: tavaly 12 projektet váltottak ki 29 milliárdos értékben, idén ez is folytatódik. Nagyjából tucatnyi projektnél gondolja úgy a kormány, hogy érdemes még kiváltani - jelezte. Nekikezdtek a bérrendezésnek is, s ha a költségvetési számok továbbra is jók lesznek, akár már idén szeptembertől további garantált illetményemelés várható - közölte. A felsőoktatásban átszervezések ott történtek, ahol arra szükség volt, példaként Gyöngyöst, Szolnokot, Szombathelyt említetve. Maruzsa Zoltán elmondta: a képzési szerkezethez az idén is "hozzányúlnak", és szeptembertől megújult szerkezetben indul a tanév. Új rendszerben működik a doktori képzés, hat félév helyett kétszer négy félév alatt, 180 helyett 240 kreditet lehet szerezni. Ehhez kapcsolódva nőttek a juttatások is - jelezte. A közösségi felsőoktatási képzési központokról elmondta: a cél a releváns képzési területeken a hat százalékos hallgatói arány elérése. Beszámolt még a határon túli magyar felsőoktatási stratégia elfogadásáról, amelyben regionálisan, a szomszédos országok magyarsága szempontjából tekintették át a magyar nyelvű képzéseket. Maruzsa Zoltán a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja tanácskozásán megjegyezte azt is: a számokat és a mutatókat többféleképpen lehet értelmezni, ezért az előadókat külön beszélgetésre is meghívta.

Bódis József

, a Magyar Rektori Konferencia elnöke arról beszélt, hogy a partnerség nem úgy működik, mint másfél évvel ezelőtt. A kancellári rendszert úgy értékelte: ha azt veszik, hogy ma konszolidált a felsőoktatás, akkor sikeres, de a végeredménynek kell jónak lennie. A konzisztóriumokat korábban kifejezetten támogatta, ugyanakkor szerinte ma a felsőoktatás a 80-as, 90-es évek szemlélete szerint működik. Minden intézmény a gúzsba kötve táncolás művészetét mutatja be - fogalmazott. Az, hogy több forrást kaptak a felsőoktatási intézmények, jó, de ettől még önmagában nem lett jobb a felsőoktatás. A gazdálkodás területén felvetette - állami szerepvállalással - egyfajta tőkeemelés megvalósítását.

Polónyi István

, a Debreceni Egyetem professzora kiemelte: a 2016-os stagnálás után idén javul a felsőoktatás helyzete, a 47 milliárdos növekedés jelentős részét ugyanakkor a béremelés "viszi el". Értékelése szerint a saját bevételek növekedésével javult a helyzet, azaz "a felsőoktatás saját hajánál fogva húzta ki magát". Kifejtette: a bérhelyzet javulása kedvező, de nem teremtették meg a teljesítmény ösztönzését, illetve az alsóbb oktatói kategóriák versenyképességét. Ez az utánpótlást nagyon komolyan érintheti - vélekedett. Úgy látta: a gazdasági válság elmúltával visszaállt a korábbi helyzet, azaz a legkevésbé kiszolgáltatott réteg a diplomásoké. A diplomások bérelőnye bár 2013-ban kissé csökkent, 2014-ben ismét nőtt. Kitért arra is, a komoly erőfeszítések ellenére nem javult a pedagógusok munkaerőpiaci helyzete.

Lánczi András

, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora azt mondta, az, hogy kilencedik alkalommal rendezik meg a tanácskozást, jelzi, hogy az egyetemen nemcsak egy kutatócsoport működik, hanem az intézményt is érdekli, ami a felsőoktatásban folyik. A BCE helyzete, céljai nem függetlenek a magyar felsőoktatás állapotától - rögzítette, hozzátéve: elérkezett a magyar felsőoktatás egy olyan pontra, ahol elsősorban a minőséget kell nézni. Kitért arra is: náluk a kancellári rendszer bevált, számos lehetőség jelent meg ezáltal az egyetemen.

Kováts Gergely

, a BCE adjunktusa ezzel összefüggésben rámutatott: az intézményvezetők körében tavaly is elvégezték a kérdőíves felmérést, s eszerint a kancellári rendszer pozitívumaként említették a válaszadók a feszes működést, a belső viszonyok helyrebillentését, negatívumként pedig azt, hogy bérfeszültség alakult ki oktatók és nem oktatók között, illetve sokszor a kancellár kontrolljának hiányát. Összességében a kancellári rendszer elfogadottsága tovább csökkent - közölte.