Ismét Nobel-díjassal találkoztak a fiatal szegedi kutatók

A hétvégén újra a tehetséggondozásé volt a főszerep Szegeden: óriási érdeklődés mellett, immár nyolcadik alkalommal rendezték meg ugyanis a Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozóját a városban. „A jövőben Szeged olyan jelentős tudományos központtá válhat, ami nem csak Magyarországon, hanem egész Európában is egyedülálló. A Szegedi Tudós Akadémia (SZTA) feladata az, hogy itthon tartsa legtehetségesebb fiataljainkat, olyan kutatási lehetőségeket és tudományos életpályát biztosítva számukra, mellyel megteremthetjük a Nobel-díj elnyerésének lehetőségét” – fogalmazott az SZTA programjának bemutatása kapcsán Hegyi Péter, az Akadémia programigazgatója.

Bert Sakmann

, a Szegedi Tudós Akadémia Nobel-díjas képzési igazgatója az idei évben immár második alkalommal látogatott Szegedre. Eddigi tapasztalatait összefoglalva kiemelte: egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy olyan nemzetközi tudományos tekintélyeket nyerjen meg a programnak, akik mentorként részt vehetnek a hallgatók oktatásában. A Nobel-díjas kutatótól már feladatot is kaptak a programban részt vevő diákok: egy listát kell összeállítaniuk az őket legjobban érdeklő kutatási témákról és azon tudósokról, akikkel szívesen dolgoznának együtt. „A képzési folyamat már elkezdődött, most már a hallgatókon múlik, mit kezdenek ezzel a nagyszerű lehetőséggel” – tette hozzá az igazgató. A Szegedi Tudós Akadémia nemzetközi szinten egyedülálló, multigenerációs oktatási rendszerét

Varró András

alapítványi elnök felkérésére

Hegyi Péter

mutatta be az érdeklődő diákoknak. „Az álmunk, melynek megvalósításán 2012 óta dolgoztunk, az idei évben végre valóra vált: a kormány támogatásra méltónak ítélte az SZTA programját egy egyszeri és egy állandó, éves támogatás megítélésével. Ennek segítségével másfél-két éven belül elkészülhet a Szent-Györgyi Kollégium, ahol a hallgatók és mentorok elszállásolásán túl lehetőség lesz arra is, hogy a mentorok további foglalkozásokat tartsanak a diákoknak” – fogalmazott a programigazgató, majd hozzátette: Magyarország jövője azon múlik, hogy itt tudjuk-e tartani a legtehetségesebb fiatalokat és kutatókat. Ennek elősegítésére a Szegedi Tudós Akadémia kiszámítható, folyamatos, iskolatípusokon és életszakaszokon átívelő tehetséggondozást nyújt; inspiráló és modern környezetet, mentorokat, és anyagi lehetőségeihez mérten pénzügyi ösztönzőket biztosítva a nyugodt munkavégzéshez, a versenyképes jövedelem eléréséhez – ezzel segítve a fiatal kutatókat, hogy a tudományban megvalósíthassák álmaikat. Pénteken és szombaton több programmal is várta az Akadémia a tudományos érdeklődésű fiatalokat: a Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok 8. találkozóján a diákok és mentorok saját kutatási területeiket és eredményeiket mutatták be, míg a Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyen rekordszámú, 55 csapat mérkőzött meg egymással a fizika, kémia és biológia területén. 2013 óta minden évben az SZTA év végi rendezvényén adják át a Szent-Györgyi Talentum díjat, melyet a Nobel-díjhoz hasonlóan, egyszeri, kimagasló jelentőségű felfedezésért ítélnek oda olyan kutató számára, aki Szeged városában végzett kutatásaival kimagasló nemzetközi elismerést ért el. A nyertes személyéről minden évben Nobel-díjas kutatók és az alapítvány kuratóriuma közösen dönt. A díjat 2013-ban

Papp Balázs

, 2014-ben

Pál Csaba

, 2015-ben pedig

Tamás Gábor

nyerték el. A Bert Sakmann Nobel-díjas kutatóval felálló grémium döntése alapján az elmúlt év legjelentősebb szegedi felfedezése a heveny alkoholos hasnyálmirigy-gyulladás patomechanizmusának megértése volt, melyről Hegyi Péter és munkacsoportja számolt be a legjelentősebb gasztroenterológiai folyóiratban. A felfedezés jelentőségét a rangos Nature újság releváns szaklapja is kiemelte. Tekintettel arra, hogy Hegyi Péter a Szegedi Tudós Akadémia egyik megalapítója, a kuratórium Bert Sakmannal közösen úgy döntött, hogy saját tagjait nem díjazza, így a Szent-Györgyi Talentum díjat és a vele járó pénzjutalmat az idén nem ítélte oda, hanem helyette emléklappal ismerte el a kutatás jelentőségét