Alacsony költségen előállítható, a viselője testét hűvösen tartó műanyagalapú textil ruhaanyagot fejlesztettek ki a Stanford Egyetem mérnökei, akik szerint a matéria alternatívát jelenthet a rengeteg energiát felemésztő légkondicionálással szemben.
"Ha lehűtesz egy embert, ahelyett, hogy a helyet hűtenéd le, ahol él vagy dolgozik, energiát spórolsz meg" - mondta Yi Cui, az egyetem munkatársa. Az eredményeiket a Science magazinban közzétevő kutatók szerint az új szövet a jelenleg ismert szintetikus vagy természetes ruhaanyagoknál jóval hatékonyabban képes a viselője testének hűsítésére. Az új műanyag textil amellett, hogy nem akadályozza az izzadság elpárolgását a ruhán keresztül, képes az emberi test által infravörös sugárzás formájában kibocsátott hőt is átengedni. Mindezzel az anyag viselője 2,2 Celsius-fokkal érzi hűvösebbnek a levegőt, mintha pamutruhát hordana. Az emberi test, hasonlóan minden más dologhoz, hőt ad le az emberi szem számára nem érzékelhető infravörös sugárzás formájában. A takarók azért melegítik az embert, mert a test közelében ejtik csapdába a hősugárzást, amely egyébként láthatóvá tesz bennünket a sötétben az infravörös fénytartományt érzékelő éjjellátó készülékek számára. "Amikor egy irodában ülünk, a test hőjének 40-60 százalékát infravörös sugárzásként adjuk le" - mondta el a látható és a láthatatlan fénnyel foglalkozó fotonika területére specializálódott tudós, Shanhui Fan. Az egyetem professzora hozzáfűzte: ennek ellenére mindeddig nagyon kevés vagy semmilyen kutatás nem foglalkozott azzal, miként lehetne befolyásolni a különféle ruhaanyagok hősugárzási tulajdonságait. A hűsítő textil kifejlesztéséhez a Stanford Egyetem kutatói a nanotechnológiát, a fotonikát és a kémiát örvözték, hogy a csomagolóanyagként is használt polietilént egy ruhaanyag esetében kívánatos tulajdonságokkal ruházzák fel, többek között el akarták érni, hogy a szövet ne csupán a hősugárzást engedje át, de a levegőt és vízpárát is, valamint ne legyen áttetsző a látható fényben. Mindezt úgy oldották meg, hogy egy az akkumulátorgyártásban széles körben használt, speciális nanostruktúrával bíró, ezért a látható fényben nem átlátszó, de az infravörös sugárzást átengedő polietiléntípust különféle vegyszerekkel kezelve alakították át. Po-Chun Hsu, a kutatócsapat tagja szerint a kezelés hatására a vízgőzmolekulák az anyag nanopórusain keresztül el tudtak párologni, engedve a szövetnek, hogy a természetes fonálhoz hasonlóan "lélegezzen". Az új matériából végül egy háromrétegű szövetet készítettek, ahol a két polietilén réteget egy pamutháló választotta el, tartást és vastagságot adva a szövetnek. Összehasonlítva egy hasonló vastagságú pamutanyaggal a műanyag szövet a kísérletek szerint mintegy 2 Celsius fokkal hidegebben tartotta a bőrt. A kutatók szerint ez a különbség elég arra, hogy a különleges ruhaanyag viselője kevésbé érezze szükségesnek a légkondicionáló bekapcsolását. A csapat a jövőben arra helyezi a hangsúlyt, hogy az anyagot többféle színben, textúráját tekintve is változatosabb formában elő lehessen állítani. Reményeik szerint az, hogy egy az akkumulátorgyártásban már bevált anyagot használnak alapnak, könnyítheti a különleges szövetből készült termékek előállítását - olvasható az egyetem internetes oldalán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.