Devecz Miklós: türelem és megértés kell Kínához

A Szegedi Tudományegyetem kancellárja a Konfuciusz Intézetben rejlő lehetőségekről, a kelet-ázsiai ország üzleti életét is átjáró kulturális sajátosságairól beszélt, illetve arról is említést tett, komoly az érdeklődés az ELI és vele a magyar tudományos élet iránt a kínai felek részéről.

"A 21. század, tetszik vagy nem tetszik, Kínáról fog szólni" - jelentette ki

Devecz Miklós

a Szegedi Tudományegyetem berkein belül működő Konfuciusz Teaház szerdai rendezvényén. A kancellárnak van rálátása a kelet-ázsiai ország gazdasági mozgatórugóira. Először ugyanis 2002-ben a Flextronics Kft. stratégiai igazgatójaként került közelebbi kapcsolatba a kínai piaccal, s vele az üzleti gondolkodásmódot is átjáró kulturális sajátosságokkal. A cég célja az volt, hogy kínai termékek gyártásának - ez esetben tévékészülékeknek - európai üzemeket biztosítsanak, így lecsökkentve azt a hosszú várakozási időt és magas költségeket, ami a Kínából történő szállítás jelent. Mint mondta, a Sárváron megnyitott kínai "partnergyár" csodájára járt az akkori német gazdasági miniszter is. A keleti partnerek Európába csábítása komolyan megalapozott az azóta is bimbózó magyar-kínai kapcsolatoknak, 2004 júniusában

Hu Jintao

kínai államfő magyarországi látogatásán közös szándéknyilatkozatot írtak alá, s letették a „baráti együttműködési partnerség” fogalmának alapjait, ami illeszkedik az EU és Kína stratégiai kereteibe.

Devecz Miklóst a teaház „Kína a gazdaságban – Kína az oktatásban” témájú beszélgető estre hívta vendégségbe, így természetesen felmerült az is, kancellárként milyen lehetőségeket lát az egyetemen működő Konfuciusz Intézet mögött. Korábbi, üzleti tapasztalataira hivatkozva elsősorban azt javasolta, a szegedi intézmény legyen türelmes és megértő a kínai felekkel, hiszen sikeres tárgyalásokat lefolytatni csak akkor lehet, ha kölcsönös érdeklődést és tiszteletet mutatnak egymás kultúrája, szokásai, hagyományai iránt. Szerinte a 21. század a kínai együttműködésekről fog szólni, ami nemcsak az üzleti életben üti majd fel a fejét, hanem az oktatásban és a tudományok világában is, utóbbi kettőhöz pedig elengedhetetlen az egyedülálló intézet közvetítő szerepe.

A kínaiak érdeklődnek az ELI lézeres kutatóközpont, valamint a magyar tudományos eredmények iránt, nem is beszélve az európai média és kommunikációs csatornákról - hangsúlyozta Devecz. Mint kiderült, a Szegedi Tudományegyetem a jövőben (is) kiemelt figyelmet fog fordítani a kínai fiatalok megszólítására, mintegy 40 millió fős egyetemista bázis az, ahonnan szeretnének néhány száz diákot átcsábítani a Tisza-parti városba. "Nincs annál jobb marketing, mint amikor egy itt végzett, az egyetemmel és oktatással elégedett diák hazamegy és elmondja otthon, hogy mit tapasztalt. Ennek megvannak a gyökerei: ha arra gondolunk, hogy Petőfit tanítják, vagy hogy az új gazdasági berendezkedést a kínaiak Európába, így többek között hozzánk is jöttek tanulmányozni." Devecz Miklós hangsúlyozta, kancellárként az ő feladata, hogy akár a kínai partnerektől átvett jó ötletekhez megtalálja a finanszírozási lehetőségeket, márpedig a Konfuciusz Intézet törekvései mind ebbe az irányba mutatnak.