Az andragógia nem vész el, csak…

Finoman szólva is nehéz időszakot él meg a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karon működő Felnőttképzési Intézet, miután a hallgatói bázisának jelentős részét adó andragógia alapképzésen idén nem indíthatott első évfolyamot. Az okokról, a probléma súlyáról és a megoldási lehetőségekről Tőkéné Molnár Gizellát, az intézmény vezetőjét kérdezte a SZEGEDma.hu egy rövid interjú keretében.

Mint az oktató elmondta, az andragógia BA szak a művelődésszervezés helyét átvéve 2006-ban, tulajdonképpen a magyar felsőoktatásban a Bologna-rendszer okán kialakult változások mentén indult el. Popularitását mi sem jelzi jobban, minthogy rendre 100-120 fő körüli létszámokkal indultak évfolyamai minden évben a Szegedi Tudományegyetemen, de országos szinten is igen kedvelt célja volt a felvételiző diákoknak. Sok más szakkal ellentétben nagy előnye, hogy már az – egyébként gyakorlatorientált – alapképzés is komplett, használható tudást és diplomát biztosít, olyan szakemberekkel bővítve a hazai munkaerőpiac palettáját, akik mind a kultúraközvetítés, mind a felnőttképzés terén képesek megállni helyüket. A Felnőttképzési Intézetben a hallgatók elméleti oktatásán túl is komoly tudományos élet zajlik, ennek két fő gócpontja a

Farkas Éva

vezette andragógiai kutatóműhely, illetve a 2007 óta működő identitáskutató műhely. Előbbi az andragógia témakörében vet fel és igyekszik körüljárni kérdéseket, problémákat, míg utóbbi – az intézet kulturális mediáció mesterszakjához kapcsolódóan, továbbá együttműködésben többek között a Magyar Szemiotikai Társasággal – vizsgálata tárgyául az identitás több aspektusból vett fogalmát jelöli meg, figyelembe véve azt a multikulturális közeget, amelyet az összeurópai gondolkodásmód feltételez és ténylegesen egyre inkább általánossá tesz. Bizonyíték lehet a hallgatók e kutatásokban való eredményes részvételére az a számos tudományos diákköri dolgozat, amelyek dobogós helyezéseket biztosítottak íróik számára az elmúlt évek országos döntőiben. Szintén beszédes adat, hogy az SZTE gondozásában működő tehetséggondozó műhely, a Tehetségpont kiválósági listáján tavaly hat andragógus szerepelt, vagy az, hogy a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon tanulók számára idén odaítélt összesen tizenkét köztársasági ösztöndíj közül hatot a szak hallgatói kaptak. A képzés gyakorlatorientált mivoltát mutatja az évről évre a másodévesek által rendezett Országos Közművelődési Konferencia vagy az idén májusban szintén az Intézetben tanulók által szervezett MELLearN nemzetközi konferencia is. „Nem szeretném, hogy dicsekvésnek vagy szerénytelenségnek tűnjön, de úgy gondolom, hogy pillanatnyilag mi vagyunk a legjobb képzőhely az országban. Azt mondhatom, az elmúlt 10-12 év következetes szakmai építkezése eljuttatott bennünket oda, hogy tényleg magas színvonalú legyen a képzésünk, és ezt a más felsőoktatási intézményekben dolgozó kollégáink is elismerik” – tette hozzá

Tőkéné Molnár Gizella

.

Ahol a part szakad

A felvi.hu felsőoktatási szakportál adatai szerint 2011 szeptemberében 94 gólya kezdte tanulmányait az SZTE JGYPK andragógia szakán, közülük 19-en állami finanszírozással, 75-en pedig önköltséges formában. Egy jellemző tendencia már ekkor is megmutatkozott, hiszen korábban rendre 50-50 százalék körül alakult az állami költségtérítést elnyerők és az önerőből fizetők aránya. Tavaly már csak 22 hallgatóból állt az első évfolyam, akik mindannyian maguk finanszírozták képzésüket. Az idei felvételi eljárás megkezdése előtt a kormány bejelentette, a felsőoktatásban bevezetni kívánt tervek többek között azt tartalmazzák, több szak, így például a kommunikáció és médiatudomány, a nemzetközi tanulmányok, a kereskedelem és marketing vagy éppen az alkalmazott közgazdaságtan, nem utolsósorban az andragógia egyáltalán nem kaphat államilag támogatott helyeket. A hírek hallatán országszerte indult hallgatói demonstrációk, majd az ezeket követő tárgyalássorozat révén annyiban módosult a kormány ezen elképzelése, hogy ugyan mégis elnyerhetnek állami finanszírozást az említett képzésekre jelentkezők, de a felvételi ponthatárokat államilag határozzák meg - mint kiderült, rendkívül magasan. Tőkéné Molnár Gizella elmondta, ez végül a maximális 500-ból 430 pontot jelentett a 2013-as eljárás során. (Csak összehasonlításképp: ugyanekkor az SZTE Általános Orvostudományi Kar általános orvos képzésen ez a határ 383 pont volt.) Mindezek eredményeként a Felnőttképzési Intézetben nem indult új évfolyam andragógia szakon, mert bár jelentkezők akadtak, a kitűzött vonalat nem érték el elegen. „Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország tagja a felnőttképzést támogató és megkövetelő Európai Uniónak, továbbá működő felnőttképzési törvényünk is van, akkor talán szükség lenne felnőttképző szakemberekre is. Óriási az ellentmondás, és különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben, illetve az annak nyomán kialakuló munkanélküliség okán fontos az élethosszig tartó tanulás, a folyamatos képzés és átképzés, hogy az emberek igazodhassanak a munkaerőpiac kihívásaihoz” – hívta fel a figyelmet az intézetvezető asszony.

Merre tovább?

„A szakmai közvélemény kezdeményezésére kulturális tanulmányok néven, visszatérve a régi művelődésszervező képzés gyökereihez, új alapszakot indítunk, a konzorciumba tömörülő szakma pedig egyöntetűen a mi intézetünket kérte fel az alapítás koordinálására” – folytatta Tőkéné Molnár Gizella. Hozzátette, az andragógia sem szűnik meg, az új képzés pedig jól illeszkedik majd abba a rendszerbe, amelyben 2011 óta már működik az alapvetően az e területre épülő kulturális mediáció mesterszak. De nem ez lesz az egyetlen újdonság a Felnőttképzési Intézet kínálatában. „Egy másik szakalapítási kérelmünket már el is fogadta a szenátus, ez pedig az ifjúságsegítő alapszak. A tervezett kormányzati intézkedések azt mutatják, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkező ifjúságsegítő szakemberekre lesz szükség a jövőben, erre reagálva bővítjük a palettánkat ezzel az alapvetően a profilunkba illő képzéssel. Lesz egy újabb tanárszakunk is, a közösségi művelődéstanár, amelyet a tavaly hatályba lépett, tanárképzésről szóló rendelet tartalmaz. Ennek megfelelően ebben is elkészítettük a szakindítási anyagunkat. A könyvtáros tanár szintén megmarad, sajnos azonban az egyébként jól működő andragógus tanárt az új felsőoktatási törvény nem támogatja, hiába lenne szükség olyan szakemberekre, akik nemcsak a felnövekvő generációt tudják tanítani, hanem a felnőtteket is” – zárta gondolatait az intézetvezető asszony.

Összegzés

Ismert tehát a megfelelő jövőkép, a szükséges kezdőlépéseket pedig már megtették ahhoz, hogy az 1975 óta működő intézet termeinek és folyosóinak csendjét újra hallgatók nyüzsgése törje meg az órák közötti szünetekben. Felnőttképzési Intézet van, volt és lesz, az andragógia szak kálváriája azonban ezzel nem ért véget. És hogy miért kellett padlóra küldeni egy korábban megfelelően zajló képzést? Egyes korábbi nyilatkozatok szerint azért, mert a „tücsökszakok” közé sorolták. Más közegben ezt úgy mondják: azért, mert nem volt rajta sapka.