Egyetem

Felvételi 2013: 6230 elsős a Szegedi Tudományegyetemen + FOTÓK

Felvételi 2013: 6230 elsős a Szegedi Tudományegyetemen + FOTÓK

2013. július 25., csütörtök
Felvételi 2013: 6230 elsős a Szegedi Tudományegyetemen + FOTÓK
felveteli03_gs

Tartja helyét a honi élmezőnyben a szegedi universitas. Szabó Gábor rektor szerint a számok egyelőre fenntartható fejlődési pályát jeleznek.

Az első felvételi körben 6230 elsőéves hallgatót vett fel a Szegedi Tudományegyetem. Közülük 5065 fő államilag támogatott, 1165 önköltséges képzésen vehet részt. A mesterképzésekre 1104 diák jutott be, 1004-en államilag támogatottak, míg 100 fő önköltséges. Alap- és osztatlan képzéseken nappali tagozatos munkarendben 3938 fiatal folytathatja tanulmányait. A tavalyi adatokhoz képest mindösszesen néhány százaléknyi a csökkenés, de ezt már az országos jelentkezési adatok is előrevetítették – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, melyet a ponthatárok kihirdetése alkalmából csütörtökön tartottak az SZTE-n.

Szabó Gábor

, az intézmény rektora azt mondta, az elmúlt esztendőhöz képest lényegi változás nem történt. Az összfelvettek tekintetében az ELTE áll az élen (8273 fő), az SZTE (6230 fő) és a Debreceni Egyetem (6118 fő) fej fej mellett követi, a többiek jelentősebb mértékben leszakadtak a listavezető nagy egyetemektől. Új tendencia nem érvényesült 2013-ban. Megjelentek a kínálatban az egységes, osztatlan tanár szakok, s bár még idő kell ahhoz, hogy komolyabb tapasztalatokról lehessen beszélni, az akadémikus szerint örömteli, hogy a „halódónak hitt” természettudományos tanári képzéseken is akadtak jelentkezők: matematika-fizika szakon országosan mintegy 100, Szegeden 11 fő példának okáért. A legnépszerűbbek viszont továbbra is a gazdasági szakok, egyes mérnöki képzések (gépészmérnök, villamosmérnök), illetve sok fiatalt vonz az egészségügyi terület. Az SZTE Általános Orvostudományi, Egészségtudományi és Szociális Képzési, Fogorvostudományi, valamint Gyógyszerésztudományi Karán is túljelentkezés volt, s valamennyi fakultás sikerrel töltötte fel keretszámait. A rektor furcsának nevezte ugyanakkor, hogy miközben Magyarország és Szeged az ELI lézerközpont beruházására készül, fizika alapszakon csökkent az érdeklődés – az ELTE után így is a második a sorban az SZTE. A fizika mesterszakra felvettek száma ezzel ellentétben megduplázódott, ami a szakember szerint arra utalhat, hogy a felsőoktatásban bent lévők jobban megértik, átérzik az ELI súlyát és jelentőségét.

„A Szegedi Tudományegyetem eredményei nagyjából rendben vannak. Egyetemünk tartja helyét a hazai élmezőnyben, és egyelőre fenntarthatónak tűnik fejlődési pályája, nemzetközi versenyképessége” – fogalmazott Szabó Gábor. Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes hozzáfűzte, az SZTE valamennyi kara nagyon jól teljesített a felsőoktatási szakképzések terén. Az osztatlan, illetve mesterszakokon is akadnak kiemelkedő eredmények, a szegedi jogászképzés továbbra is az egyik legnépszerűbb és legerősebb az országban, a Bölcsészettudományi Kar pszichológia szakján pedig az egyik legmagasabb ponthatárt jegyezhettük fel (a 435 pont országosan a hatodik helyet jelenti). Fontos, hogy mind a 16 olyan szakon sikerült államilag támogatott helyekhez jutnia az intézménynek, ahol korábban csak önköltséges formában tanulhattak a hallgatók. Az egységes tanárképzés területén az SZTE gyakorlatilag minden párosítást lehetővé tett idén: a klasszikus szakpárokat (például: magyar-történelem, matematika-fizika, biológia-kémia, biológia-földrajz, angol-történelem, matematika-történelem, angol-matematika) részesítették előnyben a jelentkezők. Szabó Gábor azt mondta, a tanulságokat ősszel értékelik a dékánokkal, hiszen érdemes átgondolni, szükséges-e meghirdetni olyan „egzotikus” szakpárokat, melyek iránt nincs vagy csak igen csekély az érdeklődés.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.