Vidék-Magyarország tudományos életének súlypontjairól a SZAB-közgyűlésen

A tudomány eurorégiós helyzetét értékelte, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága tavalyi eredményeit összegezte, újdonságait leltározta a SZAB közgyűlése.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének,

Pálinkás Józsefnek

az üdvözletét tolmácsolta a SZAB február 28-i közgyűlésének

Dudits Dénes

, az MTA alelnöke.

Hozzáférés a forrásokhoz

A hazai tudományos élet az egyre erősebb nemzetközi konkurencia és a szűkülő hazai feltételek mellett teljesít – adott hangot magánvéleményének Dudits Dénes. Az akadémikus elmondta: új jelentős lehetőségeket az uniós pályázatok adnak majd, ám az ezek megszerzéséhez szükséges aktivitás elmarad, egy-két kivételtől eltekintve – mint például a szegedi növénybiológus Kondorosi Éva, akit beválasztották az Európai Kutatási Tanácsába. Holott a kutatás, innováció és versenyképesség előmozdítására az EU 80 milliárd eurót szán. Ez a Horizont 2020 program a kiválóságot és a versenyképességet emeli középpontba. A szegedi akadémikus szerint az Akadémia kezdeményezhetne és koordinálhatna egy nemzeti stratégiát, ami segítené a tudományterületek magyar művelőinek nagyobb arányú részvételét az uniós döntéshozatalban és hozzáférését a forrásokhoz. Az MTA intézményfejlesztési és köztestületi tevékenységének integrálásáról is szólt Dudits Dénes, aki rögzítette: a vidék tudományos életében a területi bizottságoknak kulcsszerep jut. Kiemelt szerepet játszanak a határon túli területekkel való együttműködésben. Az akadémikus kifejtette: az MTA állásfoglalásának szerepet kellene játszania az oktatás, a felsőoktatás rendszereinek optimalizálásában. Arra is fölhívta a figyelmet, hogy az oktatási funkciókon túl a kutatási lehetőségek beszűkülését is jelentik a felsőoktatást érintő elvonások. Mind az egyetemek mind az intézetek számára kedvezőtlen, hogy az OTKA felértékelődésével párhuzamosan eltűntek az egyéb pályázatok. A géntechnológia körül is kialakult a politikummal átszőtt vita tekintet nélkül a világ innovációs folyamataira – emlékeztetett Dudits Dénes, akinek véleménye szerint a tisztán látást e téren is javíthatná akadémiai állásfoglalás.

Egy év mérlege

"Mi is forrásai vagyunk a tudomány utánpótlásának, a felsőoktatási képzésnek" – hangsúlyozta az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság tegnapi közgyűlésén

Dékány Imre

akadémikus. A SZAB elnöke a dél-alföldi régióban betöltött tudományszervezési feladatokat elsősorban azért tartja fontosnak, mert – a Magyar Tudományos Akadémia munkájának regionális megjelenítésén túl – a kutatás, az oktatás helyi eredményeit is kötelességük megjeleníteni a civilek számára. Hangsúlyozta, hogy a SZAB együttműködik az MTA egészével, közte az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával, továbbá a Szegedi Tudományegyetemmel, a dél-alföldi régió kutatóhelyeivel, de partnerének számítanak a három megye kereskedelmi és iparkamarái, a regionális fejlesztési tanácsok, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. is. A vidéki bizottságok titkárságainak kiemelt feladata a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozata: e körben tavaly 14 alkalommal 80 előadást több mint ezer személy hallgatott meg. Hasonló rendezvényeknek adott otthont Békéscsaba, Hódmezővásérhely, Újvidék is. "Kiemelt feladatunknak tartjuk a Romániában és Szerbiában működő testületekkel való együttműködést" – jelentette ki Dékány Imre. Visszatérő SZAB-siker a 14 szakbizottságban végzett munka, a Tudósklub 12 rendezvénye, az 1971 óta újból és újból a tudományos utánpótlást szolgáló SZAB Pályadíj, amelyre a múlt évben 31 fiatal nyújtotta be elképzelését. Hasonlóképpen népszerűsíti a tudományt, ösztönzi a kutatómunka eredményeinek gyakorlati hasznosíthatóságát a 2010 óta a régió ipari kamaráival együtt meghirdetett pályázat, amelynek eredménye a Dél-Alföldi Innovációs Díj.

Hagyományteremtő újítások

A hagyományteremtő újítások közül kiemelkedett a tavalyi Szent-Györgyi-emlékév programjait gazdagító SZAB-beli kiállítás, és a szegedi egyetem Nobel-díjas tudósa,

Szent-Györgyi Albert

mellszobrának –

Kligl Sándor

szobrászművész alkotásának – felavatása. Sikeres új kezdeményezés az MTA SZAB Bolyai Klub, a Délvidék Kutató Központ és a SZAB munkájának összekapcsolása. Ennek hátteréről szólt röviden a Bolyai kutatási ösztöndíjas

Görög Márta

, az SZTE ÁJTK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék egyetemi docense, illetve a DKK szemszögéből

Zakar András

történész. A tervek között hangzott el, hogy Gyökerek, utak, jövők: az anyanyelv megőrzésének kérdései a Kárpát-medencében címmel konferenciát szervez 2013. június 7-8. között a SZAB és a Pécsi Akadémiai Bizottság. A SZAB munkabizottságainak munkáját a szervezet tudományos titkára,

Vígh Éva

összegezte. A romániai tudományos kapcsolatokat

Szabadi Zoltán

professzor összegezte: a 233 határon átnyúló projekt közül 149 zárult le 2012-ben, ezek közül 68 projekt kötődött a felsőoktatáshoz.

Berényi János

professzor elmondta: a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanácshoz 194 köztestületi tag tartozik. Idei, április 13-i tudós találkozójuk központi témája lesz a Szabadkai Egyetem megvalósíthatóságának megvitatása. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke,

Péntek János

e-mailben köszöntötte a SZAB-közgyűlést – hangsúlyozva, hogy az erdélyi tudósok az MTA területi bizottságaiban találták meg szövetségeseiket.

Mérni a mérhetetlent is?

A tudomány sokoldalú hasznosíthatóságára példákkal szolgált

Csapó Benő

. Az SZTE Neveléstudományi Intézetét vezető professzor A tanulók tudásának mérése: alkalmazott és felfedező kutatások című előadása mottójául Galileit idézte, aki a kutatómunka fő módszerének jelölte meg, hogy „Ami mérhető, mérd meg, ami nem mérhető, tedd mérhetővé!” „Ahogy a mérések megjelenése számos területen forradalmasította a természettudományos kutatást, úgy a tudásszintmérés megjelenése is új perspektívákat nyitott a pedagógiai vizsgálatok számára. A tanulók tudásának mérésére alkalmas tesztek a múlt század közepén kezdtek elterjedni, és a nagy mintákon végzett nemzetközi felmérések az ezredforduló körüli években rendszeressé váltak. A tesztek segítségével egymástól térben és időben távoli teljesítményeket lehet összehasonlítani, továbbá különböző visszacsatoló köröket lehet beépíteni a tanulási-tanítási folyamatokba. A longitudinális felmérések lehetővé teszik a fejődési folyamatok pontos leírását, az újabban megjelent technológiai eszközök pedig leegyszerűsítik és felgyorsítják az adatgyűjtés folyamatait. Az előadás a nemzetközi és a hazai felmérések eredményein keresztül bemutatja a tudásszintmérés alkalmazását, a MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport longitudinális kutatási programján keresztül pedig azt illusztrálja, milyen újszerű kutatási kérdéseket lehet a követéses adatfelvétel segítségével megválaszolni. A Szegedi Iskolai Longitudinális Program 2003-ban indult, az akkor iskolába lépett első osztályosok folyamatos felmérése nyolc évig tartott. Az adatok elemzésével meg lehet határozni korai tesztek előrejelző erejét, a képességek korai és későbbi fejlődése közötti kapcsolatokat, és például az angol és a német nyelvek tanulását meghatározó különböző tényezőket is” – összegzett Csapó Benő, aki az érdeklődők figyelmébe ajánlotta kutatócsoportja információ gazdag honlapját, a http://edia.hu oldalt.

Forrás:

www.u-szeged.hu