Titán a koponyában - Szegeden mutatták be az új Baha-műtétet + FOTÓK (FRISSÍTVE)

A világon elsőként hazánkban került sor a szegedi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán az úgynevezett Baha-műtét továbbfejlesztett, orvostechnológiai eljárására, ahol a siketség gyógyítására egy titáneszközt ültetnek a koponyacsontba.

A fogászati implantáció tapasztalatai adta svéd tudósoknak az ötletet a Baha (bone anchored hearing aid)-rendszer kifejlesztésére. Az eszköz egy, a fül mögé, a koponyacsontba épített, 3-4 milliméteres titánium belső egységből és az arra csatlakoztatható külső hangfeldolgozóból áll. Az implantátum úgy oldja meg a féloldali siketség problémáját, hogy a koponyacsonton keresztül átvezeti a hangrezgéseket az ép oldalon megfelelően működő fülhöz.

10-15 perces a műtét

A gyomaendrődi

Kovács Ella

14 éves korában süketült meg mindössze pár hét leforgása alatt. Kiderült, hogy születési rendellenesség miatt haltak el a hallócsontjai. Három műtéten – köztük egy sikertelen is – túl van már, az első beavatkozáson a nyolcvanas években esett át. Az egyik fülére hall csupán, de mindössze 20%-osan. A világon először ő esett át az új műtéti beavatkozáson. „A műtét jól sikerült, ez a technika lényegesen egyszerűbb, mint a korábbi. Mivel új eljárásról van szó, néhány ponton fokozottan oda kell figyelni. Ha gyakorlattá válik, akkor 10-15 perces lesz mindössze a beavatkozás” – nyilatkozta portálunknak

Rovó László

a műtét után. Az SZTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tanszékvezető egyetemi tanár hozzátette, az implantátum a bőrön keresztül kapcsolódik a hallókészülékhez, ezért speciálisan kellett preparálni a bőrt a lágy részeken, hogy gyulladás vagy túlnövés ne alakuljon ki. „Az új megoldást a speciális, új anyagok kifejlesztése, illetve ezek orvosi eszköztárba történő bekerülése teszi lehetővé, melynek révén a lágy részek eltávolítása nélkül biztonságosan végezhető el ez az eljárás. A komplikációk jelentős része is kiküszöbölhető” – közölte Rovó László. Az eljárás további előnye, hogy míg korábban közel nyolc hetet kellett a betegnek várnia, most már a hatodik napon fel lehet rakni a készüléket. „A beteg helyi érzéstelenítést kapott, s akár a műtét után néhány órával haza is mehetne, de óvatosak vagyunk, hétfőn fogom hazaengedni” – mondta el portálunknak. Még a beavatkozás előtt Kovács Ellától megtudtuk, hallókészüléket használ, amit naponta 8-10 órán keresztül viselhetne, de mivel nevelőszülő, elmondta, hogy a megengedettnél több időt van a fülében készülék. Ez problémákat is okoz, rendszeresen begyullad a füle. Pályaválasztása mellett sok mindent befolyásolt halláskárosodása, a párválasztás sem volt egyszerű a most 44 esztendős nőnek, régebben úgy érezte, megbélyegzik, kinézték problémája miatt. Azt tapasztalja, ma már sokkal elfogadóbbak az emberek, például nevelt gyermekei és osztálytársaik is.

Hallókészülék a koponyába

Maga a szerkezet régóta használt, jól működő rendszer, a továbbfejlesztett műtéti technológia debütált Szegeden. „A csontba ágyazott hallássegítő rendszer alapvetően két részből áll. Az egyiket, egy titániumból készült csavart műtéti úton a páciens a koponyacsontjába ültetik be, míg a külső rész alakítja át a hangokat rezgéssé. A Baha rendszer egy vibrátorral a koponyacsontot megrezegteti, s így ki tudják váltani a sérült hallócsontocskákat” – magyarázta Terman Tibor, az Amplifon Kft. ügyvezető igazgatója. A csontba ágyazott csavar beépülési ideje feleződik a korábbihoz képest, a cél, hogy láthatatlan eszközt hozzanak létre, ami maximálisan beépíthető a bőr alá. „Nagy verseny volt nemzetközi szinten is, hogy a cégek hol vezessék be a továbbfejlesztett orvostechnológiai eljárást, a szakma számára is megtiszteltetés, hogy Magyarország, s azon belül Szeged kapta meg a lehetőséget” – fogalmazott Rovó László. Megjegyezte, ez annak is köszönhető, hogy jelentős szemléletváltás történt az Országos Egészségügyi Pénztárnál, az OEP elkezdte finanszírozni ezt az eljárást hazánkban is. Az ország gazdasági helyzetétől is függ, hogy mennyi ilyen műtét végezhető el. Angliában és Lengyelországban általában 350-400 ilyen beavatkozást végeznek, nálunk 100-200 műtétre lenne reális kereslet Rovó szerint. Persze ehhez az is kell, hogy az új technikák, technológiák szemléletváltást hozzanak az orvosok között is.