Dollármilliárdos kutatások, békabőrből kivont fájdalomcsillapító + FOTÓK

Hogyan jutunk el egy vegyülettől a piruláig, egyáltalán tablettát akarunk-e még szedni, és mi adja a legjobb ötleteket a kutatóknak egy-egy hatóanyaghoz? – ilyen és hasonló kérdésekről hallhattunk szakvéleményeket a „Molekulától a gyógyszerig” címmel május 24-25-én megrendezett konferencián.

Alapvetően kétféle gyógyszergyártás létezik: vagy innovatív a gyógyszergyár, azaz originális fejlesztést végez, új molekulákat keres, vagy generikusgyártó, azaz új gyógyszerformákat, beviteli kapukat kutatnak már lejárt szabadalmú hatóanyagokkal. Ez utóbbi kevésbé költségigényes, hiszen a preklinikai vizsgálatok már megvannak.

Egyedül nem megy

Mikor egy gyár elindul a gyógyszerfejlesztés útján, türelemre és előrelátásra van szüksége, hiszen mintegy 10-12 évvel és originális, szintetikus úton előállított, úgynevezett kismolekulák esetén egy-másfél milliárd amerikai dollárral számolhat, mely évről évre növekszik – mondta el portálunknak

Vas Ádám

, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási főtanácsadója, az SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika professzora. Hozzátette: hazai vonatkozásban, jelen körülmények között az egész magyarországi gyógyszeripar nem tud összehozni ennyi forrást, épp ezért partnerre van szükség a fejlesztés bizonyos stádiumaiban, főképpen a klinikai fázisban. Azt is megtudtuk, a Richter olyan hazai központú gyógyszerkutató, -fejlesztő és -gyártó cég, amelynek van egy erős originális kutatásfejlesztő vonala és egy minőségi generikus vonala is, sőt az úgynevezett biológiailag hasonló (bioszimiláris) szerek kutatásába és gyártásába is beléptek (antitestek, fehérje természetű, nagymolekulájú anyagok).

Top secret-fejlesztés

A világban jelenleg nagyjából 6 ezer hatóanyag van forgalomban – ez meglepően kevés, ahhoz képest, hogy nagyjából 60 millió anyagot szintetizáltak eddig – tudtuk meg

Fülöp Ferenctől (alsó képünkön balra)

, a szegedi Gyógyszerésztudományi Kar dékánjától. A professzor arról is beszélt, évente – az elmúlt öt esztendő átlagában – 20 körüli új hatóanyag kerül az egész világon forgalomba. Magyarországról az utóbbi 20 évben nem volt új hatóanyag, beleértve az összes gyógyszergyár működését is, jóllehet jelöltek voltak, és most is vannak. A Gyógyszerésztudományi Karon folyó kutatások is hozzájárulhatnak egy-egy gyógyszer előmeneteléhez. Egyes intézetek olyan vizsgálatokat is folytatnak, ami után a szabadalmi bejelentések is születnek – egyik kiemelkedő egység a Gyógyszerkémiai Intézet. Leginkább a korai fejlesztés, az úgynevezett felfedező gyógyszerkutatás hoz eredményeket. A helyzet érdekességét az adja, hogy a legizgalmasabb újdonságokról általában nem számolhatnak be a kutatók, a gyógyszergyártó partnerek szigorú titoktartást kérnek a fejlesztőktől.

Kényelmes gyógyszerszedők

Míg a molekulától eljutunk a gyógyszerig, nemcsak hosszú, de érdekes utat is jár be egy-egy hatóanyag. Például a Gyógyszer-technológiai Intézetben határozzák meg a szer formáját. Rendkívül fejlődőképes terület, manapság ugyanis az egyik legfontosabb elvárás a kényelem, hogy például a lehető legkevesebbszer kelljen bevenni a pirulát, vagy tapaszként magunkra ragaszthassuk, és egy ideig ne kelljen foglalkozzunk az adagolásával. Úgy tűnik, a nanotechnológiát is próbálják bevezetni ezen a területen – tudtuk meg a dékántól.

A természet adja az „ihletet”

A Farmakognóziai Intézetben az országban egyedülálló módon különböző, a népgyógyászatból ismert növényekből izolálnak anyagokat, meghatározzák azok szerkezetét, majd különböző kooperációkban hatástani vizsgálatokra is sor kerül. A gyógyszerkutatásban a legfontosabb ötletadó bázis a növényvilág, illetve mára már az állatok szervezetéből is merítenek „ihletet”, például bizonyos békák bőréből kivont anyagokból már készültek fájdalomcsillapító gyógyszerjelöltek.