Az idegen nyelvű képzésekben erősít az SZTE

Pál József rektorhelyettes szerint a jelenlegi demográfiai és finanszírozási helyzetben létkérdés az intézmény számára, hogy a világ minden tájáról vonzzon diákokat. Ezért szisztematikus munkába kezdtek.

A nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes csütörtökön arról számolt be a sajtónak, hogy az SZTE honlapjára először került föl olyan (mintegy 70 oldalas) összefoglaló anyag, mely az egyetem által kínált idegen nyelvű képzések kínálatát és az azokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazza.

Pál József

azt mondta: Magyarország egyik kutatóegyetemeként olyan tevékenységet kell folytatnia az intézménynek, mely az egész világra hat. Korábbi és jelenlegi teljesítménye, kutatási és oktatási potenciálja alapján az SZTE méltán foglal el előkelő helyet a legkülönbözőbb nemzetközi rangsorokban, ugyanakkor – szögezte le – a továbbiakban „már az is hanyatlásnak számít, ha nincs előrelépés”. A fejlődést pedig egyebek mellett az új képzési formák és tartalmak bevezetése garantálja. A rektorhelyettes emlékeztetett: az egyetemen komoly hagyományuk van az idegen nyelvű képzéseknek, elsősorban az egészségtudományi fakultások (Általános Orvostudományi, Fogorvostudományi, Gyógyszerésztudományi Kar) jártak élen e tekintetben. Az SZTE vezetése az utóbbi években határozott lépéseket tett a bővítés felé, mely magától értetődően az oktatók nyelvi kompetenciájának erősítését feltételezi. Kiemelt figyelmet fordítanak a PhD-képzésekre: mint megtudtuk, mind a 19 doktori iskola várja idegen nyelvű képzéseivel a külföldi hallgatókat. Egyes esetekben a szegedi egyetem más külföldi felsőoktatási intézménnyel közösen bocsát ki PhD-diplomát. Emellett egyre több kar kínál alap- és mesterszinten is teljes idegen nyelvű képzéseket (az Állam- és Jogtudományi, a Bölcsészettudományi, a Természettudományi és Informatikai, valamint a Zeneművészeti Kar is ebbe a sorba tartozik immár). A ZMK az angol mellett német, francia és olasz nyelven is képez, a BTK pedig a különböző nyelv szakok mellett a neveléstudomány és a pszichológia területén fogad külföldi diákokat.

„A Szegedi Tudományegyetem számára létkérdés, hogy minél több külföldi hallgatója legyen” – szögezte le Pál József. Ezt azzal magyarázta, hogy a demográfiai tendenciákat ismerve egyre szűkül a hazai merítés, másrészt az állami finanszírozás visszavágása is egyfajta gátat képez. A hiányt pedig csak más országokból lehet pótolni – ismerte el, hozzáfűzve: további előny, hogy a külföldről érkező diákok tandíjat fizetnek (a hazai költségtérítések sokszorosát), mely jelentősen segíti az egyetem büdzséjének konszolidációját. Ezenkívül mindennapi létfenntartásuk, fogyasztásuk Szeged városát gyarapítja. Jelenleg mintegy 1200–1300 külföldi folytatja tanulmányait idegen nyelvű teljes képzés keretében az SZTE-n, ezt a számot a következő években jelentősen szeretnék emelni, mindamellett, hogy tisztában vannak vele: hosszú távú befektetésről van szó. A szegedi idegen nyelvű képzéseket bemutató tájékoztatót természetesen nemcsak honlapján teszi közzé az egyetem, hanem hazai és nemzetközi szakkiállításokon is megjeleníti. A professzor elárulta: az SZTE számára továbbra is fontos célterületet jelent Európa, ugyanakkor más kontinensek felé is igyekeznek nyitni. Ennek jegyében szisztematikusan erősítik kapcsolataikat például Brazíliával, Kínával és Indiával. Aláhúzta azonban: gondosan ügyelnek majd a kiválasztásra, hiszen olyan fiatalokat akarnak oktatni, akiknek szakmai tudása legalább a magyar érettségi szintjének felel meg.