A PISA folyamatosan tanul

Idén a PISA-felmérés már számítógépes feladatokkal, interaktív módon próbálja lemérni a tanulók képességeit – mondta el portálunknak Joachim Funke, a Heidelbergi Egyetem professzora a negyedik alkalommal megrendezett „Szeged Workshop on Educational Evaluation – SWEE 2012” műhelyen, melyet az SZTE Bölcsészettudományi Karának Neveléstudományi Intézete és Oktatáselméleti Kutatócsoportja szervezett.

Joachim Funke

általános pszichológiával foglalkozik, kutatási területe a gondolkodás és a problémamegoldás, valamint a három évente megvalósuló PISA problémamegoldással foglalkozó nemzetközi szakmai csoportját vezeti, mely a tárgykör mérését igyekszik megvalósítani. Éppen most készítették elő a PISA 2012-t, melyben világszerte 500 ezer tanulót vesz részt 70 országban. A professzor egy újításról is beszámolt portálunknak. Első alkalommal kerül sor egy újszerű problémamegoldó elképzelés alkalmazására, amit ők fejlesztettek ki.

Problémamegoldás mp3-lejátszóval

Az interaktív feladatnál például különböző készülékekkel kell problémamegoldó képességeiket bizonyítaniuk a diákoknak úgy, hogy például egy mp3-lejátszót szimulálnak a számítógép-képernyőn, vagy kis jegykiadó-automatát, melyek esetében a tudásmegszerzést és tudásalkalmazást kutatják. Konkrétabban szólva: a tanulók látnak például egy mp3-lejátszót a képernyőn, és ki kell találniuk, hogy miként működnek a gombok, amelyekhez nincs semmilyen felirat. Úgy is mondhatjuk, kapnak egy használati útmutató nélküli lejátszót. Rá kell jönniük, miként működik, ezután pedig meg kell adniuk például, hogyan lehet a lehető legkevesebb gombnyomással XY zeneszámot, ilyen és ilyen hangerővel lejátszatni. A PISA ebben az évben először számítógépalapú feladatokkal fog működni – magyarázta a professzor. Az interaktivitást kihasználva lehetőség van arra, hogy a rendszer reagáljon a tanulói feladatmegoldásokra.

Kemény tények

„Én a kritika barátja vagyok” – szögezte le Joachim Funke arra a kérdésre válaszolva, hogy igen sok bírálat érte az elmúlt években a PISA-t. A professzor úgy fogalmazott, a felmérés révén olyan gondolatok jelentek meg a köztudatban, amelyek korábban nem léteztek. „Azon töprengünk például, hogy egyes területeken Finnország miért teljesít olyan jól, más területen a németek olyan rosszul, jóllehet sokat invesztálunk az oktatásba, mégse mindig váltja be a hozzá fűzött reményeket. Miért? Keressük a legjobb gyakorlatot, hol, miként motiválják a tanárokat, talán át is vesszük ezeket” – összegzett Joachim Funke. Azt is hangsúlyozta, fontos, hogy ezeket a ranglistákat annak vegyük, amik: ezek aktuális állapotfelmérők a nemzeti oktatási rendszer teljesítőképességéről, összehasonlítva másokkal. „A PISA dinamikus, és képes tanulni” – így a professzor. Például 2003-ban még a problémamegoldó képességet mérő feladatokat papírral és ceruzával szárazon oldatták meg, és most teljesen újragondolták a koncepciót. Joachim Funke szerint ebből is látszik, a PISA fejlődőképes rendszer. Hozzátette: nem bürokraták ülnek a felméréseknél, hanem tudósok kísérik, és az oktatással foglalkozó politikusok kemény tényeket kapnak. Ezekből lehet levonni azokat a következtetéseket, hogy milyen nagynak kell lennie egy iskolai osztálynak, hogyan alakítsák a tanárképzést, vagy milyen információkat adjanak a szülőknek egy-egy iskoláról. „Tudósként is felelősek vagyunk azért, hogy ilyen és hasonló információkat elérhetővé tegyük az állampolgárok számára” – zárta gondolatait a professzor. Joachim Funke elismerően szólt a

Csapó Benő

professzor, a Neveléstudományi Intézet vezetője által gondozott tanácskozásról, melyen – mint mondta – sok fiatal elkötelezett kutatóval találkozhatott.