Miből lesz a géniusz? – Szegeden mutatták be Czeizel Endre kötetét

Közös tulajdonságaik, családi helyzetük és életmódjuk alapján keres kapcsolatot híres magyar matematikusgéniuszok között Czeizel Endre orvosgenetikus nemrég megjelent művében. A Matematikusok, gének, rejtélyek című könyvét a professzor csütörtök délután mutatta be az az SZTE Bolyai Intézetében.

Szabályos székfoglalós játékot játszottak az érdeklődők a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete és a Bolyai János Matematikai Társulat Csongrád Megyei Tagozatának szemináriumán csütörtök délután. A nagyszámú érdeklődő

Czeizel Endre

orvosgenetikus előadását jött meghallgatni, aki tavaly novemberben megjelent, Matematikusok, gének, rejtélyek című könyvét mutatta be Szegeden. A mű Nobel-díjas magyar géniuszok, kiemelkedő matematikusok között von párhuzamot életük, szokásaik, testfelépítésük és számos egyéb tulajdonságaik alapján, hogy kiderítse: mennyiben születhet az ember zseninek, és mennyiben az őt ért körülmények teszik őt azzá?

A költészet nem öröklődik

"Fontos leszögezni, hogy egyik ember sem születésekor válik azzá, akire végül emlékezünk" - emelte ki előadása kezdetén Czeizel Endre. Mint mondta, a dolog ennél sokkalta bonyolultabb: egy gyakorlatilag végtelen tényezős egyenlet meghatározó pontjait lehet csupán kiemelni, melyek hatással vannak az egyénre, és végül zsenit, vagy átlag alatti képességekkel bíró embert faragnak belőle. Költőket, zeneszerzőket és művészeket korábban is vizsgált már, életútjukat böngészve pedig számos különös kapcsolatot fedezett fel. Amíg Bach, vagy Liszt Ferenc családjában közel hetven muzsikus volt, addig Petőfi felmenőit vizsgálva a költészet és a prózaírás egyáltalán nem volt jellemző. Valamiért tehát a muzsikus gének jobban átjárják a családot, míg a költészet esetében ez nem jellemző, fel-felbukkanó esetekről beszélhetünk csak.

Csodabogarak

"A matematikusok esetében jóval nehezebb volt vizsgálatot végezni, róluk ugyanis szinte alig olvashatóak életrajzok. Őket amolyan ismeretlen csodabogaraknak tartják" - mondta a professzor. Kutatásához a 15 leghíresebb, legkiválóbb hazai matematikust választotta ki, többek között Neumann János, Bolyai János és Kőnig Gyula is szerepelt listáján. A családfákat kutatva a professzor különös, néhol teljesen megmagyarázhatatlan kapcsolatokat fedezett fel. A 15 vizsgált matematikusból például 10 elsőszülött, hat pedig még egyke is, ami az akkori átlaghoz, a családonkénti 6,5-ös gyerekszámhoz képest nem volt túl gyakori. Több kísérlet is azt támasztja alá a genetikus szerint, hogy az elsőszülött gyermekek az okosabbak. Ezt azonban feltehetőleg arra vezethetőek vissza, hogy a szülők az első gyerekkel foglalkoznak többet, így annak szellemi nevelése is korábban kezdődik el. A családalapítás sem volt jellemző a géniuszokra: tíz elméleti matematikus közül öt agglegény volt, és a nős tudósoknak is nagyrészt egyetlen gyermekük lett csak. Czeizel Endre ezzel kapcsolatban a magyar származású fizikus, Szilárd Leó szavait idézte: "Ha nagy tudós akarsz lenni, hagyd a fenébe a nőket." Átlag alatti magasság volt jellemző a vizsgált személyekre, életkoruk azonban jóval meghaladta a "hétköznapi" emberét, és szinte kivétel nélkül szerették a kávét - mutatják az eredmények. A zsenialitás szinte minden esetben már a gyermekkorban is megnyilvánult - Bolyai állítólag ötévesen már ismerte a sinust, Erdős Pál pedig négyjegyű számokat szorzott össze háromévesen. "Aki még huszonéves korában sem bizonyul tehetségesnek a matematikában, az jobb, ha fel is hagy vele" - szomorított el sokunkat a professzor. A vizsgált 15 alany mindegyike férfi, ez azonban magyarázható a társadalmi berendezkedéssel is, amely a korabeli nőket inkább háztartásbeli feladatokra terelte. Egy másik magyarázat szerint azonban a matematika tudománya jobban "fekszik" a férfiak agyának, akiknek tudvalevőleg jobb a geometriai és térbeli tájékozódó képességük. Egy másik, bonyolultabb magyarázatra szoruló tény, hogy a 15 legkiválóbb matematikusunk közül 14 zsidó volt. Ennek több oka is lehet: a professzor szerint az egyik legjelentősebb tényező a zsidóság történelme, hiszen hosszú ideig kereskedelemmel foglalkoztak, amiben csak a kiváló fejszámolók jeleskedhettek. Évezredes tradíció emellett a zsidóknál, hogy gyermeküket már fiatalon írni, olvasni tanították, így már korán erős értelmiségi réteggel rendelkezhettek. "A genetika csak igen kicsi, ám távolról sem elhanyagolható része a zseniknek" - summázta Czeizel Endre az elhangzottakat. Mint mondta, a körülmények mellett az aktuális társadalmi normák is jelentősen befolyásolják az egyénről alkotott későbbi képet. Példaként Bolyait hozta fel, akit halála után is sok szakember elmebetegnek bélyegzett meg. "Mendemondák alapján állították róla, hogy őrült volt, levelezései azonban egy tiszta tudatú, érző emberről árulkodnak. Egy géniusz volt ő, aki matematikai módon próbálta megváltoztatni a világot" - emelte ki.