Az utolsó reménysugár lehet az őssejtkezelés + FOTÓK

Az őssejtterápia lehetőségeit, orvostudományban betöltött szerepét és jövőjét mutatta be csütörtök este Borbényi Zita, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ professzora a Junior Szabadegyetem szemeszterzáró előadásán.

Egy médiában igen gyakran szereplő, sokak szerint forradalmi, míg mások által vitatott gyógymód, az őssejt-transzplantáció volt a középiskolásoknak, illetve az egyetemi felvételire készülődőknek hirdetett Junior Szabadegyetem előadássorozat szemeszterzáró epizódjának témája. A gyógymódról a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Új Klinika tantermében tartott előadást

Borbényi Zita

, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika Hematológia Osztályának professzora. Mint elmondta, a televízióban és újságokban közölt, őssejtkutatással foglalkozó anyagok jelentős részének elsősorban a szenzációkeltés a célja. A kevésbé "látványos", apró lépésekről, mellyel az őssejtkutatás halad, már jóval kevesebbet hallhatunk a hétköznapok során. "Az őssejtek egész életünk alatt bennünk vannak, szaporodnak és differenciálódnak bennünk. Nélkülük a szervezet elégséges működése nem lenne megoldható" - mondta Borbényi Zita. Az őssejtek embriókorban már specializálódnak: idegsejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké stb. alakulnak, mivel ez a feltétele a szövetek, szervek és testformák létrejöttének. Ezek a mikroszkopikus sejtek biztosítják egy életen át a folyamatosan használódó sejtek újraképződését is.

Ha a gyógyszer már nem segít

Őssejtátültetéssel hazánkban főként a kilencvenes évek második felétől foglalkoznak. Ekkor még igencsak nagy lemaradásban voltunk Európa többi országától, az utóbbi években azonban sokat fejlődött ez a tudomány itthon is. 2009-ben már közel 350 őssejt-terápiát végeztek el Magyarországon, ami uniós átlagban jónak mondható. A professzor Kelemen Endre Széchenyi-díjas hematológus nevét emelte ki, a szegedi származású orvos ugyanis rengeteget tett az őssejtkutatás meghonosodásáért. "Nagyrészt születési sérülések, valamint szerzett rendellenességek gyógyításáról hallunk, ha az őssejtkutatás kerül szóba. Elsősorban azonban a rosszindulatú vérképzési megbetegedések esetén alkalmazható igen jól ez a terápia. Ott, ahol a gyógyszeres, illetve kemoterápiás kezelések nem járhatnak sikerrel, az őssejt-kezelés (vagy ahogy régen hívták: csontvelő-transzplantáció) még komoly eredményeket érhet el" - magyarázta a doktornő. Mint mondta, bizonyos módszerekkel már a vérből is kiszűrhető és hasznosítható az egészséges őssejt, nem csak a csontvelőből tudják kinyerni. A kezelésnek két típusa van: az allogén módszerrel egy egészséges egyén szervezetéből vonják ki a sejteket, majd juttatják intravénás úton a beteg vérébe. A donor kiválasztása azonban nem egyszerű: leginkább a hasonló génállománnyal rendelkező testvérek tudnak segíteni egymáson, a hazánkban általános, 1-2 gyerekes családtípus viszont nem kedvez ennek a lehetőségnek. Egy idegen személy csak komoly orvosi vizsgálatok után adhat őssejteket, néha éveket kell várni egy megfelelő genetikai állománnyal rendelkező segítségére. Az autológ módszerrel a saját őssejteket vonják ki az emberből, majd visszajuttatva a szervezetbe azok újult erővel veszik fel a harcot a betegségekkel.

Telket a Holdon