Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Egyetem

„Lendületes” kutatásba kezdhet Martinek Tamás

„Lendületes” kutatásba kezdhet Martinek Tamás

2011. július 6., szerda
„Lendületes” kutatásba kezdhet Martinek Tamás
Harmadszorra hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a Lendület programot, melynek keretében 16 tehetséges fiatal kutatót támogatnak. Az idén a Szegedi Tudományegyetemről egyedül Martinek Tamás, a Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerkémiai Intézetének egyetemi docense érdemelte ki ezt a lehetőséget. Szenzáció! Áttörés a rák- és az Alzheimer-kórkutatásban! Egyedülálló gyógyszer! Csodabogyó! – ilyen és hasonló címekkel vezethetné félre a mohó újságíró jámbor olvasóját, de egyiket sem ígérhetjük. Azt viszont igen, hogy bevezetjük az érdeklődőt az alapkutatások világába, ahol egy tehetséges docens olyan gyógyszerhatóanyagot keres, ami talán egyszer majd tényleg áttörést hozhat, ha működőképesnek találtatik, és ha felfigyelnek rá a gyógyszergyártók. A program keretében Martinek Tamás most egy kutatócsoportot alapíthat, melynek munkatársai újfajta gyógyszerhatóanyag-típust szeretnének találni. A kutatás gyökerei a docens Gyógyszerkémiai Intézetben végzett munkájához nyúlnak vissza.

A kicsinél nagyobb, a nagynál kisebb

Jelenleg méret szerint kétféle hatóanyagot használnak: az úgynevezett kismolekulákat (ezek teszik ki a gyógyszerkincsünk nagy részét), illetve a fehérje-típusú gyógyszereket (antitesteket). Az a probléma, hogy bár bizonyos kontextusban ezek jól működnek, egyre több olyan betegség, fehérjecélpont van, amelyeket nem tudnak a kismolekulákkal kezelni, az antitestek viszont túl nagyok, maguk is kóros immunválaszt válthatnak ki, nehezen jutnak el ahhoz a célmolekulához, amit támadni akarunk – magyarázza Martinek Tamás. Emellett az antitestkezelések 10 millió forint körüli összegbe is kerülhetnek. „Mi olyan molekulákat szeretnénk, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kismolekulák, de szerkezeti tulajdonságaikban a fehérjékhez (proteinekhez), illetve az antitestekhez hasonlítanak. Azt reméljük, hogy az antitesteknél kisebb, jobb transzportsajátságokkal rendelkező, olcsóbb, kevesebb veszélyforrást tartalmazó molekulákat tudunk előállítani” – összegez a docens.

És most jön a képbe az Alzheimer…

Alapkutatási projektről van szó, a teszteléshez olyan partnereket találtak, akik az Alzheimer-kór kialakulásához, illetve a rák fejlődéséhez kapcsolódó fehérjéket vizsgálnak. Úgy tűnik, ezek kismolekulákkal nem is „támadhatóak”. A kutatócsoport – mely két vegyészből, négy gyógyszerészből és egy biofizikusból áll – két fontos együttműködő partnere Monostori Éva tudományos tanácsadó a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetéből, valamint az Orvosi Vegytani Intézetből Fülöp Lívia adjunktus és Penke Botond professzor. „Abban bízunk, hogy az általunk vizsgált önrendeződő mesterséges polimerek, az úgynevezett foldamerek, utánozva a protein terapeutikumok szerkezeti tulajdonságait képesek lesznek majd szelektíven megtalálni és semlegesíteni bizonyos betegségekért felelős fehérjéket. Remélhetőleg öt év alatt el tudunk jutni arra a szintre, hogy a gyógyszergyárak számára is hihetővé válik, hogy ez egy járható út” – így Martinek Tamás. Más kérdés, hogy a munka „mellékterméke” lehet egy olyan anyag is, ami jelölt lehet például az Alzheimer-kór korai diagnosztikájára, tehát a mentális zavarok előtt azonosíthatóvá és kezelhetővé válna a betegség.

Publikáció versus szabadalom

Jó, jó, de mikor lesz ebből pirula? – kérdezné a laikus, aki nem is sejti, hogy egy gyógyszer kikísérletezése átlagosan több mint tíz évbe és mintegy egymilliárd dollárba kerül a gyógyszergyártóknak. Ráadásul van itt egy furcsa ellentmondás is. „A mi munkánkban az az elvárás, hogy közöljük az eredményeinket. Abban a pillanatban viszont, amint egy molekula szerkezetét nyilvánosságra hoztuk, már a gyógyszergyárat nem érdekli, ugyanis többé nem szabadalmaztatható. Éppezért arról kellett döntenünk, hogy miként kaphatunk nagyobb valószínűséggel támogatást a kutatásainkhoz. Még dolgozunk a foldamerekhez kapcsolódó technológiai háttéren ahhoz, hogy gyógyszercégek is alkalmazni tudják őket” – mutat rá Martinek Tamás.

Lendületes kutató, lendületes egyetem

Az ötéves Lendület program az európai nagypályázatokkal összemérhető mennyiségű pénzt bocsát a kutatók rendelkezésére, jelen kutatócsoportunk esetében több mint 200 millió forintot, amelyekkel a személyi feltételeket is megteremthetik. A Lendület program egyszerre teszi lehetővé a tehetséges fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítését, elvándorlásuk megállítását, és a kutatóintézetek kutatási témáinak megújítását, versenyképességük növelését. Az MTA a leendő kutatócsoport-vezetőktől az elkövetkező 10-15 évben aktív kutatói és kutatásvezetési munkát vár el, és azt, hogy további támogatásokat nyerjenek a nemzetközi és hazai versenypályázati kutatásfinanszírozási forrásokból. Szabó Gábor, az SZTE rektora a programmal kapcsolatban úgy nyilatkozott, a felsőoktatási intézményekből kikerülő nyertesek az egyetemeket is rangsorolják. A szegedi Martinek Tamás mellett a BME, az ELTE, a pécsi, valamint a debreceni egyetem oktatói vannak az idei Lendület-ösztöndíjasok között.
Lendület program Gyógyszerésztudományi Kar gyógyszerkutatás Gyógyszerkémiai Intézet Martinek Tamás

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo