Tíz év az egyetem legjobb hallgatóinak támogatására

Tízéves a Sófi József – Szegedi Tehetségekért Közhasznú Alapítvány, mely az SZTE Tehetségpont részeként működik. A jeles jubileumot a szegedi egyetem kilencvenéves fennállásának évfordulóján ünneplik meg.

A Természettudományi és Informatikai Kar május 13-án egész napos, nagyszabású ünnepséget rendez a szegedi egyetem 90 éves évfordulója alkalmából a Tanulmányi és Információs Központban illusztris vendégekkel, koncerttel, kiállítással és öregdiákokkal. Ugyanezen ünnepségen az SZTE Sófi-ösztöndíj tízéves jubileumát a legkiválóbb díjazott hallgatók előadásaival, képzőművészeti kiállítással, koncerttel és az alapítvány történetét bemutató kiállítással ünnepli. Vetítésben riportok, interjúk segítségével elevenedik meg a Sófi-alapítvány tíz éve. A képzőművészeti és fotókiállítás, mely a „Keretbe tárva” címet viseli, a nemrég Cambridge-ben is bemutatkozott fiatal művészek alkotásait is tartalmazza, és az Egyetemi Tavasz részét képezi majd.

Aki nem kutathatott

„Nagy elismerés, hogy kiemelt jelentőségűnek tekintik a Sófi-alapítvány tízéves tevékenységét az egyetem majd egy évszázados történetében” – hangsúlyozza

Sófi József

, az alapítvány létrehozója, aki ma vállalkozóként dolgozik, egyetemistaként azonban még a molekuláris genetika területén folytatott kutatásokat, azonban anyagi lehetőségei megakadályozták abban, hogy a tudományos pályán maradhasson. Alapítványát később, 2001. január 2-án azért hozta létre, hogy más kiváló hallgatóknak ne kelljen ilyen döntést hozniuk. Kezdetben csak biológusoknak kínált ösztöndíj-lehetőséget az alapítvány, melyet tudományos teljesítménnyel és a pályázat részét képező konferencián való kimagasló szerepléssel lehetett elnyerni. 2006 óta a biológus mellett összegyetemi pályázatot is kiír az alapítvány, bármely kar hallgatója pályázhat, és az öt nyertes összesen egymillió forint ösztöndíj birtokosa lehet. Az összegyetemi pályázatnál a tanulmányi eredmények, a tudományos teljesítmény mellett azonos pontszám esetén másodlagos differenciálási szempontként lépett be a szociális helyzet. Sófi József tevékenységét a Szegedi Tudományegyetem 2007-ben mecénásdíjjal ismerte el, 2008-ban pedig az oktatási és kulturális miniszter a repüléstudomány és rakétatechnika tudósáról elnevezett Kármán Tódor-díjjal jutalmazta az alapítvány munkáját, amely a társadalmi felelősségvállalás területén adható legmagasabb állami kitüntetés.

Akiből még néhány tucat kellene…

„Az alapítvány működése újszerű vállalkozásként indult, az elején sokan kerek szemeket meresztettek, nem tudván, mire is lesz jó, de hamar kiderült, hogy az alapítónak tiszták és őszinték a szándékai” – mesélt a kezdetekről

Kovács Kornél

, a Biotechnológiai Tanszék vezetője, a biológuspályázatokat elbíráló bizottság elnöke. A pályázati rendszer évről évre egyre komolyodott, egyre több hallgató mérettette meg magát. Mára a konferenciák komoly tudományos fórumokká nőtték ki magukat, az itt szereplő hallgatók nemzetközi megmérettetéseken is megállják a helyüket. A díj társadalmi rangja is emelkedett azzal, hogy látványos külsőségek mellett adják át őket a rektor – mint az egyetem legelső polgára – és a kultúra elismert személyiségei (

Jancsó Miklós

és

Szabó István

filmrendezők,

Törőcsik Mari

színművésznő és

Sebestyén Márta

énekesnő). „Nagy büszkeséggel halljuk, hogy az egyetemre érkezők már tudnak az alapítványról, és a kiváló diákoknak szempont az, hogy itt kiemelten odafigyelnek a tehetségekre. PhD-felvételiken is tapasztaljuk, hogy ha már csak akár előadást is tartott valaki az egyik Sófi-konferencián, azt is referenciának érzi” – összegez a professzor. „Maga a gondolat egyedülálló, amit Sófi József elindított, és amihez társul az ő lelkesedése, az alapítvány ügyének szerető pátyolgatása. Sajnos ez a fajta mecénási hozzáállás párját ritkítja a Lajtán innen. Kellene még néhány tucat Sófi József…” – teszi hozzá Kovács Kornél.

Aki letette a mérföldköveket

Sófi József annak idején a Biológus Tanszékcsoport legkiválóbb oktatóiból állította össze a grémiumot, és később az összegyetemi kuratóriumnál hasonló szempontok vezérelték. „Egy díjat két dolog minősít: kik ítélik oda, és kik kapják meg” – vázolja az elveket az alapítvány névadója. „Először csak ösztöndíj-alapítványban gondolkodtam, engem is meglep, hogy tíz év alatt ilyen szintre eljutott, bár az igaz, hogy az alapok megfogalmazásánál több száz évre akartam tervezni” – vallja Sófi József. Az összegyetemi pályázati kiírás sokkal több lehetőséget adott a továbbfejlődésre, és ugyanakkor megteremtette a feltételeit annak, hogy egy tehetséges hallgatókból álló közösség felé mozduljon el a kezdeményezés. Az alapítványt mindig is a hallgatói igényekhez igyekezett igazítani Sófi József, így jött létre egy ösztöndíjklub, vagy került fel az alapítvány által nyújtott kedvezmények közé például a színházbérlet vagy a múzeumbelépő, jogi és a banki tanácsadás. Az egyetemi vezetés is támogatta az alapítvány munkáját. Mérföldkövet jelentett a szervezet életében a

Badó Attila

professzor vezetésével működő egyetemi Tehetséggondozó Tanács lehetősége is, amelynek Sófi József 2007-től tagja, és amely összefogja az egyetemi tehetséggondozás különböző színtereit egy egyetemi Tehetségpontban. „A legfontosabb tehetséggondozás nyilvánvalóan a tanszékeken zajlik, ezeket egységesítve, az erőket koncentrálva sokkal hatékonyabb munka érhető el” – magyarázza Sófi József. Ma már a legkiválóbb és legrosszabb tanuló is ugyanolyan diplomát kap, kiveszett a rendszerből a motiváció – ezt hozná vissza a Tehetségpont, többek között egy kiválósági honlappal, és olyan többfokozatú értékelő rendszerrel, melyben érdeke lenne a tagoknak mindig feljebb és feljebb lépniük, mert a mesterképzésestől a PhD-hallgatóig mindenkinek fontos referencia lenne a rendszerben elért fokozata. A honlapon az „Akikre büszkék vagyunk” cím alatt pedig elismert kutatók, egyetemi tanárok példája állna a még tanulók előtt.

Aki büszke

„Akik elnyerték a díjakat, az egyetem legkiválóbb hallgatói, valamennyiükre büszke vagyok” – szögezi le Sófi József. Az anyagi segítség mellett szellemi, kulturális értékekkel is igyekszik támogatni az alapítvány a Tehetségpont-tagokat, így például kedvezményes szabadtéri, színház-, kiállítás- és sportbérletek várják az érdeklődőket – egyébként ha valaki az összes kedvezményt igénybe veszi, egy év alatt közel 100 ezer forintot spórolhat. A 2006/2007-es évben 45 fő nyújtott be pályázatot. 2007/2008-ban már 84, 2008/2009-ben 113, 2009/2010-ben 122, 2010/2011-ben pedig 125 hallgató anyaga érkezett be a kuratóriumhoz – sorolja a számokat

Kevei Ferencné

, az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető-helyettese, a Sófi-alapítvány (összegyetemi) kuratóriumának elnöke. A pályázók körének a kiszélesítésével a felkért kuratórium tagjainak a munkája is szélesebb körű tájékozódást igényelt. „A hallgatók szakmai minősége évenként valamelyest változott, ez azonban nem akadályozta a kuratórium döntéseit, mindig törekedtünk az objektív megítélésre” – beszélt a kuratóriumi munkáról Kevei Ferencné. Mivel minden évben a már korábban nyertes hallgató is benyújthatott pályázatot, így a legjobbak több alkalommal is megkapták az alapítvány díját. Általában nem könnyű sok jó hallgató közül kiválasztani az öt legjobbat, Kevei Ferencné viszont úgy nyilatkozik, nem volt nehéz helyzetük a rangsorolásban, ugyanis a tanulmányi eredmény, a nyelvvizsga, az egyéb ösztöndíjak és elismerések számszerűsíthetők, ezeket a pontokat a kuratóriumi tagok nem vonhatták kétségbe. A tudományos tevékenység megítélésében pedig a kuratóriumi tagok nagy tapasztalata volt a biztosítéka az objektív megítélésnek. „A jó tudományos teljesítmény véleményem szerint minden szakterületen megállapítható akkor is, ha azok egymástól eltérő szakmákban születtek. Például egy hazai vagy nemzetközi zenei verseny helyezése kiállja a megmérettetést egy nemzetközi publikációval” – tudtuk meg a professzor asszonytól. „Úgy gondolom, hogy a Sófi-alapítvány további eredmények elérésére ösztönzi a hallgatók azon részét, akik komolyan foglalkoznak a szakmájukkal. Nagyra értékelem az alapító, Sófi József szándékát és tevékenységét, amellyel az alapítvány pályázatát kiterjesztette a szegedi egyetem minden karára” – összegzett Kevei Ferencné.